Kézdivásárhely központjának rendezési tervéről vitáztak

és ha általános városrendezési tervet szeretnénk készíttetni, ahhoz meg kell legyen a történelmi központ rendezési terve” – tudatta.

Köllő Miklós építész, a Larix Stúdió vezetője kiemelte, a rendezési terv törvényes keretet ad annak, hogy miként lehet építkezni Kézdivásárhely központjában.

– mondta. Hozzátette, a kézdivásárhelyi udvarok attól specifikusak, hogy – más településekkel ellentétben – ezeket a 20. század elején megnyitották és utcák (udvarterek) lettek belőlük, ezáltal átjárhatóvá váltak, ugyanakkor ekkora számban nem maradtak fenn sehol máshol.

Több területre kiterjedő előtanulmányok készültek

A továbbiakban Köllő Miklós részletekbe menően ismertette a városközpontról készült történelmi, tájépítészeti és forgalmi tanulmányokat. Elhangzott, hogy a főtéren és az udvarterek belső gyűrűjében található minden egyes épületnek elkészítették az adatlapját, ami leírja az épület állagát, a városképbe való illeszkedését, valamint az építészeti értékét.

Az épületek építészeti értékét tekintve is hasonló a helyzet, ami az udvarterek belső részén van, az rögtönzöttebb, kisebb értékkel bír. Ami az épületállomány fizikai állapotát illeti, minden elhanyagoltság és gondozatlanság ellenére még nagyjából jó állapotban vannak a központi épületek – hangzott el.

– tette hozzá.

Köllő Miklós katonai térképek és korabeli fotók segítségével mutatta be a város, illetve a főtér fejlődését, az udvarterek kialakulásának folyamatát. Mint mondta, az udvarterekben pontosan beazonosítható tipológiákat találunk: a főtérre néző végükön emeletes kőépület található, a túlsó végükön általában egy városi ház jelenik meg, a középső részen pedig a vidéki élet, az udvar kerül előtérbe.

hogy nem tudom érzékelni a teljes valójában ezt a főteret és a belőle nyíló udvartereket” – részletezte.

Kevesebb autó, több gyalogos

A szakember elmondta, a tervekkel azt szeretnék elérni, hogy a központi részen ne az autók domináljanak, hanem a gyalogos és a biciklis forgalom, illetve a tömegközlekedés. Hozzátette, ahhoz,

az udvarterekben lakóknak azonban továbbra is megengedett lenne az autóval való behajtás, egy osztott téren, ahol 5 km/órás sebességgel lehetne közlekedni.

A központot alegységekre osztották, mindegyik saját logikával és szabályozással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy mit szabad és mit nem, illetve hogy egy adott ház esetében hogyan kell eljárni, milyen séma szerint lehet dolgozni. A javaslat nagyon fontos előírása, hogy egy épület fejlesztésénél figyelembe kell venni a környező ingatlanokat is, igazodni kell a szomszédsághoz is. „Az udvarterek közösségi terek voltak és mi közösségi térként próbáljuk visszahozni őket, mert ebben látunk potenciált a jövőre nézve” – fogalmazott Köllő.

Vitát váltott ki a parkolás kérdése

Az előadást követően lehetőség volt kérdezni, illetve észrevételeket megfogalmazni. Szóba került az energiahatékonyság és a napelemek felszerelésének lehetősége, a központi épületek felújításának lehetséges módozatai, a történelmi városközpont felterjesztése az UNESCO világörökségi listájára, de

A felszólalók arra vártak választ, hogy a főtéri parkolás esetleges megszüntetése esetén az önkormányzat és a tanulmány készítői milyen megoldásokat azonosítottak a jelentős számú autó parkoltatására, ugyanakkor aggodalmukat fogalmazták meg amiatt, hogy egy ilyen intézkedés negatívan érintené a központban üzletet működtető vállalkozókat.

Köllő Miklós azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy elmondta, a forgalmi tanulmány részben válaszokat ad erre a problémára, például az udvarterek, illetve a környező utcák egyirányúsítása révén, ugyanakkor szükség lesz új parkolóhelyek létrehozására is a műemlékvédelmi zónán kívül. Hozzátette,

„Nem áll meg a város fejlődése attól, hogy gyalogolni kell háromszáz lépést” – fogalmazott.

Szilveszter Szabolcs hozzátette, a forgalmi tanulmány csupán javaslatokat tartalmaz, jelenleg nincs szó forgalmi változásokról vagy a parkolóhelyek megszüntetéséről. Hozzátette a főtér mindaddig nem lesz felújítva, míg az udvarterek és a környező utcák nincsenek rendbe téve. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a városközpont felújítási terve még nincs kész, azt az övezeti városrendezési terv elfogadása után fogják részletesen kidolgozni, és ha elkészül, annak kapcsán is tartanak majd nyilvános vitát.