
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A hétfői rendkívül alacsony értékhez képest nőtt kedden az új fertőzések száma Hargita megyében, és halálesetek is történtek az elmúlt 24 órában. A kórházban ápoltak száma kevéssel szintén emelkedett, a fertőzöttségi arány viszont csökkent.
2021. április 27., 14:322021. április 27., 14:32
Huszonhárom új koronavírus-fertőzést igazoltak kedden Hargita megyében, ezzel 7868-ra nőtt a járvány kezdete óta azonosított esetek száma – derül ki a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közleményéből. Egy nappal korábban mindössze hat beteget regisztráltak. Emellett három újabb haláleset is történt, így a járvány kezdete óta már 373 beteg elhalálozása volt összefüggésbe hozható a koronavírussal.

Csaknem minden járványmutató növekedett az egy nappal korábbi adatokhoz viszonyítva. Míg egy nappal korábban 11 714 teszt alapján 1256 volt az esetszám, addig a keddi adatok szerint 2019 új fertőzöttet regisztráltak, 32 237 elvégzett teszt alapján.
Gyógyultnak 25 személyt nyilvánítottak az elmúlt huszonnégy órában, ezáltal eddig összesen 7079-en győzték le a fertőzést. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi kórházakban kezelés vagy megfigyelés alatt állók száma 174 (kettővel több, mint hétfőn), otthoni elkülönítésben 242-en vannak, házi karanténban pedig 655-en tartózkodnak a megyében.
Az új esetek mellett a már korábban igazolt fertőzöttek újratesztelése során Hargita megyében ezúttal öt páciens esetében kaptak újabb pozitív eredményt – olvasható a központi Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatásában. Ebből az is kiderül, hogy ezer lakosra jelenleg 1,31 igazolt fertőzés jut Hargita megyében az elmúlt tizennégy nap adatai alapján, ami a tizenhatodik legalacsonyabb érték az országban.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!