
Fényre kerülnek a rejtett katolikus értékek – eredeti tárgyak kíséretében
Fotó: Veres Nándor
Közel öt évszázad papír- és templomi kincseiből mutatja meg a legkülönlegesebbeket a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban kedden délután hat órakor megnyíló kiállítás.
2018. október 01., 18:162018. október 01., 18:16
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltára immár tíz éve tárolja szakszerűen és teszi kutathatóvá a régi plébániai szekreterek, irattartó ládafiák udvarhelyszéki kincseit, illetve a hozzájuk kötődő liturgikus tárgyakat. A Katolikus papírkincseink című kiállítás létrejöttéhez az igény társult az álommal – mondta el boldogan a rendkívüli tárlat rendezője, Bernád Rita Magdolna főlevéltáros. Ezáltal
a későbbiek pedig megőriztek, és amire a maiak, illetve az eljövendő nemzedékek is büszkék lehetnek.
„A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár a millenáris múlttal rendelkező püspökség székhelyén létrejött püspökségi, 1991 óta érsekségi és káptalani levéltárakon kívül magában foglalja a kolozsvári Státus, a gyulafehérvári papnevelő szeminárium, valamint a főesperességi központokban létesített kilenc gyűjtőlevéltár iratanyagát is” – összegezte a főlevéltáros. Az erdélyi püspökség, ma gyulafehérvári érsekség nagy területi kiterjedtsége gyűjtőlevéltárak létesítését indokolta a főesperesi és egyházközségi iratgyűjtemények összesítésére. A Kárpát-medencében egyediként 2003 és 2016 között a történelmi Erdély kilenc főesperesi székhelyén kilenc gyűjtőlevéltár jött létre. A székelyudvarhelyi 2008 óta teszi elérhetővé az egyházi intézmények iratanyagát.
Fotó: Veres Nándor
A székelyudvarhelyi főesperesi kerület megőrizte a régi vármegyei határokat – három mai megyében is vannak egyházközségei. Azonos nagyságú a szatmári egyházmegyével, gyűjtőlevéltárának iratanyaga pedig főegyházmegyei szinten a második leggazdagabb.
– mutatott rá a főlevéltáros. Egyedi módon négy fejedelemkori oklevéllel is büszkélkedhet, mint Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem oklevelei (1625, 1631) az atyhai plébániai levéltárból vagy Brandenburgi Katalin oklevele 1630-ból, amely a vágási plébánia iratai közül került elő. Az említettek a Barcsay Ákos fejedelemtől való okirattal együtt ugyancsak megtekinthetők a kiállításon.
A szerzetesrendek udvarhelyszéki működésének egyik legmutatósabb relikviája a Mária Kongregáció pergamenre készült jegyzőkönyve. Festett címlapja, címerei művelődéstörténeti szempontból is jelentőssé teszik.
Akinek eddig nem sikerült betekintenie egy plébániai levéltárba, most „kihozzák” számára: irattípusonként szemlélheti meg az anyakönyvet, a plébániai ügyviteli, háztörténeti és gazdasági iratokat, a tematikus köteteket, mint a Domus Historia, a tervtárat és a személyi hagyatékok értékeit.
A kiállítást Bernád Rita Magdolna főlevéltáros rendezte, asszisztense Szász Hunor történész, a Haáz Rezső Múzeum muzeológusa. A rendezvény fővédnöke Jakubinyi György Miklós érsek. A megnyitó házigazdája Mátyás Károly főesperes-plébános lesz.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!