Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:29

Gólgazdag elődöntők a Hargita megyei Román Kupában

21:05

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

20:34

Áramszünetekre figyelmeztet a szolgáltató

20:17

Majoross Gergely: ez az utazósebesség még sokat érhet a vb-n

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Jogi pályán álmokkal és kisvárosi lehetőségekkel

Andrea bírói pályára készült, ám személyiségéből adódóan ma már inkább közjegyzőként helyezkedne el

Fotó: Barabás Ákos

Bármilyen bevált, magas presztízsű szakmát tanul is az ember, az elhelyezkedés sosem könnyű. Még azt is ki kell deríteni, milyen tevékenységi területet érdemes választani, majd helyet is kell találni ott. Aki jogi pályára készül, annak igazán elszántnak kell lennie. S bár jogában áll hallgatni, Boțog Andrea joghallgató mégis beszélt velünk a pályaválasztásról és a kisvárosi elhelyezkedési lehetőségekről.

Dávid Anna Júlia

2017. november 01., 14:302017. november 01., 14:30

A fenyédi Boțog Andrea, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karán keményen megdolgozott diplomájáért, jelenleg mesterképzést végez, külföldön gyűjt tapasztalatot, és közjegyzőnek készül.

Kezdetben a bírói szakma vonzotta, de alapos személyiségvizsgálat után inkább közjegyzőként helyezkedne el a jövőben – mint kiderült, ez sem olyan egyszerű.

Szótárral és szorgalommal

Mosolyogva emlékezett vissza, hogy néhány éve jó érettségi eredményeit látva milyen nagy lelkesedéssel iratkozott be a jogi egyetemre, azzal a reménnyel, hogy igazságszeretete, az emberekhez való lelkiismeretes hozzáállása majd sokakat segít eligazodni a jog bonyolult labirintusában. Aztán elkezdődött a tanév. Minden előadás és szeminárium után szorgalmasan tanult, ám

be kellett látnia, hogy bár ismeri a román nyelv nyelvtani szabályait és tud kisebb érvelő fogalmazásokat írni vagy verseket elemezni, ez még közel sem jelenti azt, hogy tud románul.

Így szótárakkal és a román ajkúakhoz képest kétszer annyi munkával nekifogott elsajátítani a szakma alapjait. Andrea elmondása szerint rendkívül szorgalmas: sok diákprogramról lemondva dolgozott a haladásért, délelőtt órái voltak vagy könyvtárban tanult, este a bentlakás tanulójában húzta meg magát.

Igyekezett egyenként venni az akadályokat, és valahányszor nem sikerült valami, addigi eredményeiből merített erőt, és folytatta.

Fotó: Barabás Ákos

Rájönni, hogy más álmot kell keresni

A négyéves alapképzés után még egy éve volt, amíg államvizsgázhatott, ezalatt egy közjegyzői irodában dolgozott kisegítőként. Rengeteget tanult az irodai munkával – mesélte. Nagyon élvezte, hogy gyakorlatias munkát végezhet. Ám

miközben dédelgette álmát, hogy egyszer bírónő lesz, a személyiségtesztek és a tanulóévek tapasztalatai megváltoztatták.

Rájött, személyiségével nem egyeztethető össze ez a munka, túlzottan empatikus, lelkiismeretes, és mindenkinek a sorstörténete hatással van rá.

Elhivatottság és a kisvárosi lehetőségek

A közjegyzői irodában viszont megtalálta helyét. Bárki lépett be az ajtón egy problémával, arra megoldást kellett találni, Andreát pedig motiválta a segítségnyújtás: „tudod, egyből érzed, hogy segíteni tudsz” – fogalmazott. Ám hiába az elhivatottság, amikor rájössz, hogy egy kisvárosban a lehetőségek is korlátozottak.

Ügyvédként, nagyobb városban, sokkal könnyebb elhelyezkedni, hiszen nagyobb a klienskör is, van lehetőség szakosodni, azaz egy területen belül hasonló eseteket vállalni, ezzel a lehető legnagyobb jártasságot elérve

– mesélte. Természetesen a közjegyzői hivatásnak is megvannak a maga nehézségei, hiszen korlátozott számú iroda működhet egy-egy régióban, ráadásul idén szakvizsgát sem hirdettek, és azt sem lehet még tudni, hogy a következő évben lesz-e, így Andreának várakoznia kell. Közben beiratkozott Kolozsváron a jogi kar mesterképzésére, EU-jogot fog tanulni. Azt, hogy a jövőben miként alakul az élete, még nem tudja, de megpályázott néhány gyakornoki állást, többek közt Brüsszelben, valamint az Európai Parlamentben, és igyekszik minél több tapasztalatot gyűjteni, nyelvtudását is bővítve.

Fotó: Barabás Ákos

A kollektív munkaszerződésekről írta vizsgamunkáját

Államvizsga-dolgozatában a kollektív munkaszerződésekkel foglalkozott. Már az egyetem első évében rájött, hogy ezen a szakon a négy év lezárásaként végzett kutatás nem a szokásos elméleti és gyakorlati részből áll, hanem egy választott téma sokrétű taglalásából, összefoglalásából.

Amikről kevesebb szó esik és mégis majd’ mindenkit érint, azok a munkaszerződés-kötések voltak, így választotta a kollektív munkaszerződéseket témaként.

Ez egy olyan szerződésforma, amit minden szakszervezethez csatlakozó munkavállalónak meg kell kötnie. Így tud egy képviselő a közösség érdekeiért közbenjárni, kapcsolatot tartani a döntéshozókkal – magyarázta vizsgamunkája témájáról.