Jeles ünnep a Kisboldogasszony napja

Jeles ünnepnek számít Lövétén Kisboldogasszony napja, hiszen ekkor tartják a templom búcsúünnepét. Archív

Fotó: Barabás Ákos

A Szűzanya születésének ünnepét, Kisboldogasszony – magyar nyelvterületen Kisasszony – napját üli szeptember 8-án a nyugati egyház. A keleti liturgiában és a görög-katolikus rítusban az ünnep neve: Legszentebb Istenszülő születése. Jézuson és Keresztelő Szent Jánoson kívül a liturgikus naptár csak Mária földi születésnapjának szentel ünnepet.

Molnár Melinda

2020. szeptember 08., 10:072020. szeptember 08., 10:07

A nap eredetileg a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna-templomnak a felszentelésére utal, amelyet a Bethesda fürdő mellett azon a helyen emeltek, ahol Mária szüleinek a háza állt, és ahol született. I. Sergius pápa (687–701) vezette be római máriás ünnepként.

A jeles nap „fecskehajtó Kisasszony” névvel való illetése a népi megfigyelésre utal: ilyenkor kelnek útra a vándormadarak.

Szűz Mária születésének apokrif hagyományához számos, a népi vallásosság körébe tartozó cselekedet kapcsolódott. Köztük a napfelkelte várása, hogy együtt örvendezzenek a mennybéli angyalokkal, és a kelő napban megláthassák Máriát.

A vetőmagot néhol a pappal áldatták meg, vagy a Kisasszonyra virradóra kitették a harmatra – áldást várva az Úrtól. Ha ezen a napon esik az eső, nem alkalmas a vetésre. A dióverés kezdőnapja is.

Kisasszony-búcsúk

A szászrégeni, a jobbágytelki, a lövétei, a csíkrákosi, a tusnádfürdői, a székelyvéckei, a gyergyószentmiklósi örménykatolikus plébániatemplom és Zetelakán a temetői várkápolna titulusa Szűz Mária Születése. Kisboldogasszony búcsút ülnek továbbá Csíkmindszent filiájában, Hosszúaszón; Marosugrán, Kerelőszentpál leányegyházában; a Csíkszentgyörgyhöz tartozó Egerszéken és Székelyudvarhelyen, az Ugron-kápolnában.