
Igazolták a gyógyhatást. A kitermelési engedélyre vár a hivatal.
Fotó: Barabás Ákos
Turisztikai és gyógyászati célokat szolgáló, gazdaságilag is fenntartható fürdőkomplexumot szeretne létrehozni a Szejkefürdőn Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala. A kötelező geológiai kutatások során a gázok és a borvizek gyógyhatását már sikerült igazolni. Jelenleg a kitermelésükhöz szükséges engedélyekre várnak.
2019. szeptember 01., 10:302019. szeptember 01., 10:30
Az elmúlt két évben több jelentős előrelépés is történt egy a Szejkefürdőn tervezett gyógyfürdőkomplexum létrehozása érdekében – fejtette ki portálunknak Zörgő Noémi, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának a sajtószóvivője. Mint mondta, több kötelező fúrást is végeztek a helyszínen a szakemberek, valamint vízmintákat is vettek.
– fogalmazott a szóvivő. E munkákkal párhuzamosan ugyanakkor sikerült kiépíteni a víz- és szennyvízhálózatot a Szejkefürdőn, valamint a kötelező területrendezési terv elfogadása is megtörténik hamarosan.
Az Orbán Balázs sírhelye, illetve a székelykapuk körüli övezet rendeltetése nem fog változni az új területrendezési terv szerint – szögezte le Zörgő Noémi. A Legendárium által épített Mini-Erdély Park és az Orbán Balázs emlékház is itt kap helyet. A borvízmúzeum körül területrendezés, parkoló kialakítása és az épület felújítása szintén szerepel a tervekben.
Emellett egy, a turisták fogadására alkalmas felületet alakítanának ki. A Szejkefürdőn lévő infrastruktúrát teljesen átalakítanák, ami épületek lebontásával ugyanakkor új utak építésével fog járni.
A tervezett beruházás fejlődést hozhat
Fotó: Barabás Ákos
Összesen három szejkefürdői borvízforrást elemeztek ki a szakemberek az elmúlt időszakban. A főút mentén található forrásról kiderült, hogy kis hozamúnak számít, ásványtani összetétele szempontjából stabilnak mondható, mikrobiológiai szempontból azonban változó a minősége. A balneológiai elemzés kimutatta, hogy ivókúraként alkalmazható, hidrokarbonát tartalma miatt étvágyjavító hatása van, gyomorbántalmakat is lehet kezelni vele, valamint kalcium- és vasbevitelt biztosít.
A Borvízmúzeum udvarán található Sarolta forrás nagyon kis hozamú, vizének ásványtani összetétele sem stabil. „A legnagyobb probléma, hogy a forrás vize fertőzött, többszöri tisztítási és fertőtlenítési munkálatok után sem jött helyre, minden egyes próba meghaladt az ivóvíznek, valamint a fürdővíznek előírt határértékeket a csiraszám és a coli bacilusok tekintetében” – közli a sajtószóvivő. Éppen ezért nem is vizsgáltatták meg a gyógyhatásait. Az Attila forrás – amely a kádfürdőket is táplálta – kis hozamú, de a másik két kúttal összehasonlítva ennek van a legbővebb folyása. Vizének ásványtani összetétele stabil, akárcsak mikrobiológiai szempontból. A balneológiai vizsgálat azt mutatta, hogy külsőleg alkalmazható meleg fürdő formájában mozgásszervi, neurológiai stb. betegségek kezelésére, ivókúraként gyomor- és bélbántalmakban, székrekedésben, idült epe- és májbetegségekben stb. szenvedőknek javallott.
Fotó: Barabás Ákos
Noha az elmúlt évtizedekben történt már fúrás a szejkefürdői mofettagázok kielemzése céljából, ez nem felelt meg a mai követelményeknek, így újból el kellett végezni. Az elmúlt négy évben történt munkálatok során 160 méter mélyre fúrtak le az ezzel megbízott szakemberek. Munkájuk során 50 köbméter/napos hozamú sós víz tört a felszínre, 30 köbméter/napos hozamú mofetta gáz kíséretében.
Elkészült a geológiai kutatás zárójelentése, aminek ellenőrzése és elfogadása folyamatban van az Országos Ásványvagyon Ügynökségnél – magyarázta Zörgő Noémi. Ennek alapján javasolt az Attila forrás, valamint a feltárt sós vizű forrás gyógyásványvízzé való minősítése és felhasználása, valamint a mofetta gáz értékesítése. Ha a zárójelentés elfogadása megtörtént, akkor kitermelési jogért kell folyamodjon a városháza a bányatörvény alapján. „Az ásványvíz bázis védelme érdekében, minél hamarabb ki kell jelölni a hidrogeológiai és egészségügyi védőövezeteket a helyszínen” – jelentette ki a szóvivő.
Fotó: Barabás Ákos
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás