Hirdetés
Hirdetés

Internethasználat Romániában: előtérben a Facebook, háttérben minden egyéb hasznos funkció

Megnövekedett az internetfelhasználók száma az elmúlt években. Az sem mindegy viszont, hogy mire használjuk a világhálót. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Megnövekedett az internetfelhasználók száma az elmúlt években. Az sem mindegy viszont, hogy mire használjuk a világhálót. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Évről évre gyarapodik az internetfelhasználók száma az Európai Unióban, tavaly pedig a koronavírus-világjárvány hatására még fokozottabbá vált a növekedés. Noha Romániában is megfigyelhető ez a tendencia, az ország továbbra is a sereghajtók között szerepel az internetfelhasználók számának tekintetében. A legtöbben ráadásul főként a közösségi média böngészésére használják az online teret, aminek több veszélye is van.

Iszlai Katalin

2021. február 14., 20:122021. február 14., 20:12

Az Európai Unió 16 és 74 év közötti lakosságának 87 százaléka használta tavaly valamilyen célra az internetet – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat friss felméréséből. Mint rámutattak, az internethasználat folyamatosan nőtt a korábbi években, tavaly pedig még fokozottabbá vált ez az emelkedés a világjárvány hatására. Ezt bizonyítja az is, hogy tíz évvel korábban, 2010-ben még csak 67 százalék volt az internetfelhasználók aránya.

Tavaly egyébként a legmagasabb internethasználatot Dániában jegyezték 99 százalékkal, a legalacsonyabbat, 70 százalékosat pedig Bulgáriában.

Románia szintén a sereghajtók között található 78 százalékkal.

Ezzel a második leggyengébb arányt érte el az ország a tagállamok között Görögországgal, Horvátországgal és Portugáliával holtversenyben. Viszont ez az alacsony érték is hatalmas előrelépésnek számít Románia esetében, ahol

2010-ben még csak a lakosság 36 százaléka használta a világhálót.

Az összesítésben azt is vizsgálta az Eurostat, hogy mire használták az internetet a felhasználók. Az Unió szintjén a legnagyobb arányban az elektronikus levelezés (74 százalék), a termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódás (69 százalék), illetve az üzenetváltás (68 százalék) voltak a legnépszerűbb online tevékenységek.

Hirdetés

A vizsgált 12 kategória közül Románia kilencben az utolsó helyen végzett, tehát nálunk használták a legkevesebben az internetet elektronikus levelezésre, termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódásra, üzenetváltásra, online hírportálok, újságok, magazinok olvasására, online banki ügyintézésre, zenehallgatásra vagy letöltésre, egészségügyi információk keresésére, saját készítésű tartalom megosztására és online tanulásra. Hang- és videohívások, illetve termékek vagy szolgáltatások online árusítása szempontjából szintén a sereghajtók között szerepelt az ország.

Az egyedüli kategória, amelyben Románia az európai uniós átlag fölött teljesített, az a közösségi média használata, utóbbira a lakosság 65 százaléka használta tavaly az internetet.

Több oka is lehet annak, hogy Romániában főként a közösségi oldalak böngészésére használják az internetet a felhasználók, és más hasznosabb funkciók háttérbe szorulnak – véli Dimén-Varga Tünde pszichológus. A szakember érdeklődésünkre kifejtette: rápillantva a régebbi eurostatos statisztikákra, az látszik, hogy az internethasználat széleskörű elterjedése mintegy tízéves lemaradást mutat nálunk Nyugat-Európához vagy Észak-Európához képest. „Ez azt jelentheti, hogy

Idézet
míg például Dániában vagy Hollandiában egy átlagfelhasználó már azelőtt megszerezte az internethasználattal kapcsolatos ismeretei nagy részét, mielőtt a közösségi médiahasználat elterjedt volna, nálunk ez nem így történt.

Az internethozzáférés sok esetben az okostelefonok elterjedésével vált lehetségessé, a motiváció pedig nem annyira az információ vagy tudás megszerzése volt, hanem elsősorban a közösségimédia-használat” – részletezte a szakember. Hozzátette, ezen kívül nálunk az oktatásnak is szerepe lehet ebben, hiszen tudatos internethasználatról még mindig viszonylag keveset tanulnak a gyermekek az iskolában, a hátrányosabb rétegből származó fiataloknak pedig kevés esélyük van máshol szocializálódni ilyen téren.

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Továbbá, míg egy észak-európai fiatal már tíz éve is online kurzuson tanulhatott, nálunk erre csak az utóbbi években nyílt lehetőség. Az online vásárlás, bankolás szintén csak néhány éve kezdett nálunk elterjedni, bizonyos rétegeknél pedig még mindig lehet bizalmatlanság a használatát illetően, illetve a használathoz szükséges tudás vagy készségek is hiányoznak. Elég csak arra gondolni, hogy például

Romániban a nyugdíjasok vagy alkalmi munkából élők egy része még nem használ bankkártyát.

A pszichológus továbbá arra is kitért, hogy milyen kockázatokat rejthetnek magukban az országban elterjedt internethasználati szokások. „Egyik veszélynek azt látom, hogy a társadalom egy része nem viszonyul kritikusan az interneten fellelhető információkhoz, nem tud különbséget tenni hírek és álhírek, illetve tények és vélemények között.

Idézet
Ha csak a Facebookon tájékozódik, a felhasználó talán nem lesz tudatában annak, hogy leginkább olyan információk érik el őt, amelyek megerősítik a prekoncepcióit, így a véleménybuborékból nem fog tudni kitörni.

Itt megint az oktatásra utalnék, Romániában a hangoztatott elvekkel ellentétben még mindig viszonylag ritkának számít a kritikai gondolkodásra nevelés, a tudásvágy, a tanulási motiváció sok esetben hamar eltűnik, így a nem tudatos médiahasználattal karöltve a felszínesebb tudás előrevetíthető. Ez pedig – egy nyugat-európai munkavállalóval szemben – hátrányos helyzetet teremt” – mutatott rá Dimén-Varga Tünde.

Infografika: Tóth Szilárd Galéria

Infografika: Tóth Szilárd

Zárásként ellenben a témának egy kedvező vetületére is rámutatott: a járványhelyzet, az online oktatás tavaly olyan rétegekhez is eljuttatta az internet bizonyos lehetőségeit, amelyek eddig csak a közösségi médiát használták. „Szülők és diákok kényszerültek arra az elmúlt évben, hogy az internetet tanulásra, információkeresésre használják, remélem ez a tudás a járvány elmúltával is megmarad, sőt fejlődik, így hosszú távon pozitív következményei is lehetnek ennek az áldatlan helyzetnek” – húzta alá a szakember.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Csángóföldre látogattak a magyar kormány képviselői és támogatásra tettek ígéretet

Csángóföldön tájékozódtak a magyar kormány képviselői a moldvai csángók helyzetéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkájáról.

Csángóföldre látogattak a magyar kormány képviselői és támogatásra tettek ígéretet
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról

Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról
2026. november 18., szerda

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval

Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval
2026. november 18., szerda

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan

Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan
Hirdetés
2026. november 18., szerda

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után

Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után
2026. november 18., szerda

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
2026. november 17., kedd

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása

Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
Hirdetés