Internethasználat Romániában: előtérben a Facebook, háttérben minden egyéb hasznos funkció

Ezzel a második leggyengébb arányt érte el az ország a tagállamok között Görögországgal, Horvátországgal és Portugáliával holtversenyben. Viszont ez az alacsony érték is hatalmas előrelépésnek számít Románia esetében, ahol

Az összesítésben azt is vizsgálta az Eurostat, hogy mire használták az internetet a felhasználók. Az Unió szintjén a legnagyobb arányban az elektronikus levelezés (74 százalék), a termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódás (69 százalék), illetve az üzenetváltás (68 százalék) voltak a legnépszerűbb online tevékenységek.

A vizsgált 12 kategória közül Románia kilencben az utolsó helyen végzett, tehát nálunk használták a legkevesebben az internetet elektronikus levelezésre, termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódásra, üzenetváltásra, online hírportálok, újságok, magazinok olvasására, online banki ügyintézésre, zenehallgatásra vagy letöltésre, egészségügyi információk keresésére, saját készítésű tartalom megosztására és online tanulásra. Hang- és videohívások, illetve termékek vagy szolgáltatások online árusítása szempontjából szintén a sereghajtók között szerepelt az ország.

Több oka is lehet annak, hogy Romániában főként a közösségi oldalak böngészésére használják az internetet a felhasználók, és más hasznosabb funkciók háttérbe szorulnak – véli Dimén-Varga Tünde pszichológus. A szakember érdeklődésünkre kifejtette: rápillantva a régebbi eurostatos statisztikákra, az látszik, hogy az internethasználat széleskörű elterjedése mintegy tízéves lemaradást mutat nálunk Nyugat-Európához vagy Észak-Európához képest. „Ez azt jelentheti, hogy

Az internethozzáférés sok esetben az okostelefonok elterjedésével vált lehetségessé, a motiváció pedig nem annyira az információ vagy tudás megszerzése volt, hanem elsősorban a közösségimédia-használat” – részletezte a szakember. Hozzátette, ezen kívül nálunk az oktatásnak is szerepe lehet ebben, hiszen tudatos internethasználatról még mindig viszonylag keveset tanulnak a gyermekek az iskolában, a hátrányosabb rétegből származó fiataloknak pedig kevés esélyük van máshol szocializálódni ilyen téren.

A pszichológus továbbá arra is kitért, hogy milyen kockázatokat rejthetnek magukban az országban elterjedt internethasználati szokások. „Egyik veszélynek azt látom, hogy a társadalom egy része nem viszonyul kritikusan az interneten fellelhető információkhoz, nem tud különbséget tenni hírek és álhírek, illetve tények és vélemények között.

Itt megint az oktatásra utalnék, Romániában a hangoztatott elvekkel ellentétben még mindig viszonylag ritkának számít a kritikai gondolkodásra nevelés, a tudásvágy, a tanulási motiváció sok esetben hamar eltűnik, így a nem tudatos médiahasználattal karöltve a felszínesebb tudás előrevetíthető. Ez pedig – egy nyugat-európai munkavállalóval szemben – hátrányos helyzetet teremt” – mutatott rá Dimén-Varga Tünde.