
Megnövekedett az internetfelhasználók száma az elmúlt években. Az sem mindegy viszont, hogy mire használjuk a világhálót. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Évről évre gyarapodik az internetfelhasználók száma az Európai Unióban, tavaly pedig a koronavírus-világjárvány hatására még fokozottabbá vált a növekedés. Noha Romániában is megfigyelhető ez a tendencia, az ország továbbra is a sereghajtók között szerepel az internetfelhasználók számának tekintetében. A legtöbben ráadásul főként a közösségi média böngészésére használják az online teret, aminek több veszélye is van.
2021. február 14., 20:122021. február 14., 20:12
Az Európai Unió 16 és 74 év közötti lakosságának 87 százaléka használta tavaly valamilyen célra az internetet – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat friss felméréséből. Mint rámutattak, az internethasználat folyamatosan nőtt a korábbi években, tavaly pedig még fokozottabbá vált ez az emelkedés a világjárvány hatására. Ezt bizonyítja az is, hogy tíz évvel korábban, 2010-ben még csak 67 százalék volt az internetfelhasználók aránya.
Tavaly egyébként a legmagasabb internethasználatot Dániában jegyezték 99 százalékkal, a legalacsonyabbat, 70 százalékosat pedig Bulgáriában.
Ezzel a második leggyengébb arányt érte el az ország a tagállamok között Görögországgal, Horvátországgal és Portugáliával holtversenyben. Viszont ez az alacsony érték is hatalmas előrelépésnek számít Románia esetében, ahol
Az összesítésben azt is vizsgálta az Eurostat, hogy mire használták az internetet a felhasználók. Az Unió szintjén a legnagyobb arányban az elektronikus levelezés (74 százalék), a termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódás (69 százalék), illetve az üzenetváltás (68 százalék) voltak a legnépszerűbb online tevékenységek.
A vizsgált 12 kategória közül Románia kilencben az utolsó helyen végzett, tehát nálunk használták a legkevesebben az internetet elektronikus levelezésre, termékekről és szolgáltatásokról való tájékozódásra, üzenetváltásra, online hírportálok, újságok, magazinok olvasására, online banki ügyintézésre, zenehallgatásra vagy letöltésre, egészségügyi információk keresésére, saját készítésű tartalom megosztására és online tanulásra. Hang- és videohívások, illetve termékek vagy szolgáltatások online árusítása szempontjából szintén a sereghajtók között szerepelt az ország.
Több oka is lehet annak, hogy Romániában főként a közösségi oldalak böngészésére használják az internetet a felhasználók, és más hasznosabb funkciók háttérbe szorulnak – véli Dimén-Varga Tünde pszichológus. A szakember érdeklődésünkre kifejtette: rápillantva a régebbi eurostatos statisztikákra, az látszik, hogy az internethasználat széleskörű elterjedése mintegy tízéves lemaradást mutat nálunk Nyugat-Európához vagy Észak-Európához képest. „Ez azt jelentheti, hogy
Az internethozzáférés sok esetben az okostelefonok elterjedésével vált lehetségessé, a motiváció pedig nem annyira az információ vagy tudás megszerzése volt, hanem elsősorban a közösségimédia-használat” – részletezte a szakember. Hozzátette, ezen kívül nálunk az oktatásnak is szerepe lehet ebben, hiszen tudatos internethasználatról még mindig viszonylag keveset tanulnak a gyermekek az iskolában, a hátrányosabb rétegből származó fiataloknak pedig kevés esélyük van máshol szocializálódni ilyen téren.
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Továbbá, míg egy észak-európai fiatal már tíz éve is online kurzuson tanulhatott, nálunk erre csak az utóbbi években nyílt lehetőség. Az online vásárlás, bankolás szintén csak néhány éve kezdett nálunk elterjedni, bizonyos rétegeknél pedig még mindig lehet bizalmatlanság a használatát illetően, illetve a használathoz szükséges tudás vagy készségek is hiányoznak. Elég csak arra gondolni, hogy például
A pszichológus továbbá arra is kitért, hogy milyen kockázatokat rejthetnek magukban az országban elterjedt internethasználati szokások. „Egyik veszélynek azt látom, hogy a társadalom egy része nem viszonyul kritikusan az interneten fellelhető információkhoz, nem tud különbséget tenni hírek és álhírek, illetve tények és vélemények között.
Itt megint az oktatásra utalnék, Romániában a hangoztatott elvekkel ellentétben még mindig viszonylag ritkának számít a kritikai gondolkodásra nevelés, a tudásvágy, a tanulási motiváció sok esetben hamar eltűnik, így a nem tudatos médiahasználattal karöltve a felszínesebb tudás előrevetíthető. Ez pedig – egy nyugat-európai munkavállalóval szemben – hátrányos helyzetet teremt” – mutatott rá Dimén-Varga Tünde.
Infografika: Tóth Szilárd
Zárásként ellenben a témának egy kedvező vetületére is rámutatott: a járványhelyzet, az online oktatás tavaly olyan rétegekhez is eljuttatta az internet bizonyos lehetőségeit, amelyek eddig csak a közösségi médiát használták. „Szülők és diákok kényszerültek arra az elmúlt évben, hogy az internetet tanulásra, információkeresésre használják, remélem ez a tudás a járvány elmúltával is megmarad, sőt fejlődik, így hosszú távon pozitív következményei is lehetnek ennek az áldatlan helyzetnek” – húzta alá a szakember.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.
A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.
Egy 61 éves tartalékos hadseregtábornokot holtan találtak pénteken fejlövéssel a Prahova megyei Paulești községben lévő házában – nyilatkozták rendőrségi források az Agerpres hírügynökségnek.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
1 hozzászólás