Így indult a mai kor fotósőrülete

Első lyukkamerája egy gyufásdobozból készült. Volt egy időszak, amikor harsányan hirdette: ahhoz, hogy valaki jó képet készítsen, nem az eszköz számít, hanem az, hogy valaki mennyire kreatív és mennyire áll rá a szeme-agya a fotózásra. Hogy ezt bebizonyítsa, gyufásskatulyába fúrt lyukat, egyetlen filmkockára kb. öt percig kellett exponálni, és ebből értelmezhető kép lett. A gyufásskatulya ötletét egyébként a Kossuth utcai, töltőtolljavító Sárközy bácsitól leste el. Innen vezetett az út a fotó- és filmművészeti egyetemre.

Nem dívik a hagyományos

Négyen foglalkoznak Udvarhelyszéken lyukkamerás fotózással: Fülöp Lóránt, Flórián Csaba, Csíki Attila és Szabó Károly. A fiatalok fellángolásszerűen csatlakoznak, Szabó nem igazán látja, hogy megragadná őket ez a régi „technológia”. Tapasztalata szerint

Bármiből lehet kamerát készíteni

Számos technika, téma és lehetőség van ezen a területen. Van, aki ún. napcsapdát készít úgy, hogy fixen rögzíti lyukkameráját és napokig exponál, így kerül a tájképre a nap mozgásának íve. Az eszköztár majdhogynem határtalan, szinte bármi alkalmas arra, hogy fényképezőgéppé váljon. Mindössze egy egyszerű dobozt (kartondoboz, konzervdoboz, cigarettásdoboz, régi, akár lencse nélküli fényképezőgép stb.) kell beszerezni, melynek oldalára kis lyukat kell fúrni. Belsejét feketére festik, és fényérzékeny papírt helyeznek bele. Ezután a fotós néhány másodpercre megnyitja a letakart lyukat, majd előhívás után kész is a kép.

Érdekességek

Színes képet is lehet lyukkamerával készíteni, csupán megfelelő negatív kell hozzá. A lyukkamerával készült kép sosem lesz tökéletesen éles, hiszen a kamerában nincs lencse, s bár szemmel alig észrevehető, de középtől a szélek felé enyhén elmosódik. Míg régen mindent az eszközök beszerzésének lehetőségéhez igazítottak, ma már ez sem jelent gondot, hiszen az interneten bármilyen vegyszer könnyedén beszerezhető. A könyvtár saját laborral várja az érdeklődőket.