
Ismét állni fognak a vár falai. Jövőben kellene végezni a helyreállítással
Fotó: Pinti Attila
Végéhez közeledik a közbeszerzési eljárás, amelyet a gyimesbükki ezeréves határon álló Rákóczi-vár újjáépítésére írtak ki. Ha minden jól megy, ősszel kivitelezési szerződést írhatnak alá, és a munkálatok is elkezdődhetnek.
2022. július 09., 20:042022. július 09., 20:04
A romokban álló Rákóczi-vár újjáépítése érdekében már év elején teljesített a gyimesbükki önkormányzat minden rá háruló feladatot, kibocsátotta az építkezési engedélyt, illetve beszerezték a szükséges szakhatósági jóváhagyásokat.
Ez meg is történt, az elmúlt hónapokban pedig a folyamat eljutott odáig, hogy
Egy másik jelentkező cég viszont óvást nyújtott be, így ennek elbírálását meg kell várni – tudtuk meg Olteán Péter gyimesbükki polgármestertől, aki a késlekedés ellenére bízik abban, hogy nemsokára lezárul a licit.
Tavaly ősszel a fejlesztési minisztérium áfával együtt 6,7 millió lej értékű finanszírozást hagyott jóvá a fontos történelmi és idegenforgalmi jelentőségű létesítmény helyreállítására, amelynek műszaki tervei már akkor készen voltak.
Nem ez az első alkalom, hogy a helyreállítás folyamatát elindították.
Az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására Bákó Megye Tanácsától. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre, 2017-ben kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de a folyamat elakadt.
Fotó: Pinti Attila
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, akkor kapta ma is használt nevét. A vár hármas szerepet töltött be, egyrészt őrhely volt, másrészt vámszedőhelyként használták, 1710 után pedig vesztegzárként is.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!