Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:13

Ismét megizzadt a Sportklub a Galaci CSM ellen

20:56

Székelyföld legrégebbi szobrára bukkanhattak

20:55

Tömegverekedés volt egy Maros megyei községben, a bántalmazók fogdába kerültek

20:42

Ciolacu bejelentette, hogy Lasconit támogatja az elnökválasztás második fordulójában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek

Le kell mondani a stadionról, miután a románok civil fóruma pert nyert

Részleges újraszámlálási jegyzőkönyv: Ciolacu több szavazatot kapott itthon, mint Lasconi

Hajdu Gábor: százhat éve nekünk nem volt beleszólásunk, most van

Hatmillió lejes hírt kaptak Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának tanulói

Elena Lasconit támogatja az RMDSZ az elnökválasztás második fordulójában

Kelemen Hunor: akkora káosz van, amekkorát még nem látott a világ

Egy új igazolás is fog kelleni ezentúl az autók eladásához

Honvágya hozta haza a lelki gondozót Münchenből Gyergyószentmiklósra

Scheubeck Szeréna a Szent Erzsébet Öregotthonban önkéntes

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Több mint harminc évet élt Münchenben a gyergyóremetei születésű Scheubeck, született Antal Szeréna. Újra itthon van, a Szent Erzsébet Öregotthonban önkéntesen tevékenykedik lelki gondozóként. Ígéret rejlik a hazatérés mögött.

Baricz-Tamás Imola

2018. október 24., 19:242018. október 24., 19:24

„Németországban otthon vagyok, Magyarországon nagy magyarnak érzem magam. Itthon? Hát a szívem itthon van, szívvel-lélekkel itthon vagyok” – így fogalmaz a nyugdíjas asszony, akinek története

Remetéről indult, majd Németországban folytatódott, hogy most, egyéves szerződéssel megint hazatérjen.

„Amikor Münchenbe kerültem, nem gondoltam, hogy ott fogok maradni, ez még jóval az 1989-es forradalom előtt volt. De végül maradtam, két gyerekem idehaza volt, a férjem meghalt, és ebben a nehéz időben az egyház nagyon sokat segített, kiiskoláztatott, és lelkileg is támaszt nyújtott. Ekkor hoztam meg azt a döntést, hogy az egyház dolgozója leszek, és ez sikerült is. Egészségügyi iskolát végeztem, idősek házában, kórházban dolgoztam.

Németországban rózsafüzért imádkozni nem volt szokás, de én emlékeztem, hogy itthon rózsafüzért mondtak az idősek. Megszerveztem a társulatot, először öten voltunk, majd tizenöten lettünk, ma öt csoport van, hetvenöten vagyunk

– részletezi teendőit, melyből nem kevés van annak ellenére, hogy nyugdíjassá vált. Nem a munkája lett így kevesebb, hanem lehetősége nyílt, hogy egy álmát megvalósítsa: „szabadidőmben a katolikus mozgalom egyik önkéntes tagja voltam, így Európában, ahol szükség van rám, bárhová szívesen megyek, és lelki gondozóként önkéntes szolgálatot végzek.

Azt fogadtam meg, hogyha a nehéz munkát szívvel-lélekkel odáig tudom végezni, hogy megérem a nyugdíjas kort, akkor hazajövök a szülőföldemre

– részletezte.

Ez volt tehát az ígéret, melyből egyéves szerződés köttetett a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonnal. Alku tárgyát képezte, hogy mennyi legyen az itthon töltött idő. „Nagyon nagy honvágyam volt. A gyerekeim Németországban vannak, évtizedekkel ezelőtt elvittem innen őket, most nem nagyon akarták, hogy hazajöjjek. A távollétemről végül közösen döntöttünk, egy évben egyeztünk meg.”

Scheubeck Szeréna a Szent Miklós plébánián is segít, amiben csak tud, az öregotthonban pedig lelki gondozóként tevékenykedik. „A betegnek, idősnek fontos az olyan személy, aki szeretettel van, szívből közeledik hozzá.

Itt az otthonban sokan nem tudnak beszélni, aki pedig tudna, az a nagy fájdalma miatt nem beszél. Ezekre az emberekre a nővérek nem tudnak sok időt szánni. Úgy döntöttem, hogy én leszek az, aki mindenkire időt szakít, mindenkit meglátogat, leül az ágyára, meghallgat, tanácsot ad.

Próbálom megnyitni az embereket, mindig egy köszöntéssel, vagy viccel indítok és eljutunk egy kiadós beszélgetésig. Örömmel tapasztaltam, hogy itt nagyon sokan szeretnek imádkozni, és ha valakinek a lelke rendben van, a teste nem fáj.”

Gyergyószentmiklós