
A rongyvágás a szövés ábécéje
Fotó: Tamás Gyopár
Már nem ismeretlen a nyüst, a borda, a csép annak a közel harminc gyermeknek, akik kézműveskedésre jelentkeztek a Gyergyócsomafalvi Szociális Házban. Ezentúl hetente tartanak foglalkozásokat önkéntesek segítségével, hogy szőni, bogozni, hímezni, kötni, horgolni, nemezelni tanuljanak a kicsik.
2017. augusztus 27., 14:582017. augusztus 27., 14:58
Csomafalván keddenként kézimunkakörre járnak az asszonyok, a csütörtökökre pedig tudásátadást szerveznek a Kézről kézre, generációról generációra címet viselő foglalkozás keretében.
Csütörtök délutánra benépesedett a szociális központ. Huszonhét gyermek és az önkéntes oktatók is érkeztek. Egy asztal köré csoportosultak a gyöngyfűzők, s kezdődhetett az ékszerkészítés. Ki nyakéket, ki karkötőt tervezett. Nagyobb méretű gyöngyöket sorakoztattak füzérré első alkalommal, hogy a kétórás fűzés végére kész legyen a tervezett gyöngykiegészítő.
Évi néni türelmesen magyarázza, hogyan lesz a rongyból szőnyeg
Fotó: Tamás Gyopár
Bogozáshoz sodorták az alapanyagot egy másik teremben, ahol igencsak jókedvűen csiviteltek fiúk-lányok. Felemlegették a csomafalvi mondást is, miközben az önkéntes magyarázta, hogy hol fogják a kötelet, hogy az meg ne szökjön.
– szólt az intés. Óvatosságra, pontosságra tanították a szomszédos helyiségben kézműveskedőket is. Akadt, aki a rongyvágást választotta, az is szükséges műveletnek bizonyult, hiszen sorban álltak lányok is, fiúk is, hogy a szövőszékbe ülhessenek.
Szintén önkéntes ajánlotta fel a szövőszéket, mely nagy vonzerővel hatott a gyermekekre. A 9 éves Richárd fel is sorolta az osztováta részeit: nyüst, borda, csép, lábitó...
– szólt Évi néni útbaigazítása ki tudja, hányszor. Nagy türelemmel magyarázta, s annál jobban nőtt az örömük a kicsiknek, amint látták szőnyeggé alakulni a rongycsíkokat.
Karkötők, nyakékek készültek a foglalkozáson
Fotó: Tamás Gyopár
Kétórásra tervezték a foglalkozásokat. Amint Sövér Adél, a szociális központ irányítója fogalmazott, már az épület tervezésekor a házat működtető helyi önkormányzat elképzelése az volt, hogy teret biztosít a kézműves mesterségek oktatásának. Két helyiséget is műhelynek terveztek. A kézimunkakörösök is jelezték, hogy szívesen átadnák tudásukat, és a gyermekek részéről is megfogalmazódott az igény.
– mondta az irányító.
Fotó: Tamás Gyopár
Sövér Adél arról is szólt, hogy amint oktatót találnak, fafaragás is lesz, hogy legyenek fiús foglalkozások is. Pályáznak majd a tervek szerint szerszámok beszerzésére. Jelenleg kötélverő alkalmatosság vásárlása van folyamatban, így a kötélkészítést is megtanulhatják nemsokára a csomafalvi gyermekek a csütörtöki foglalkozásokon.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!