Hogyan lesz a rongyból szőnyeg?
Már nem ismeretlen a nyüst, a borda, a csép annak a közel harminc gyermeknek, akik kézműveskedésre jelentkeztek a Gyergyócsomafalvi Szociális Házban. Ezentúl hetente tartanak foglalkozásokat önkéntesek segítségével, hogy szőni, bogozni, hímezni, kötni, horgolni, nemezelni tanuljanak a kicsik.
Csomafalván keddenként kézimunkakörre járnak az asszonyok, a csütörtökökre pedig tudásátadást szerveznek a Kézről kézre, generációról generációra címet viselő foglalkozás keretében.
Csütörtök délutánra benépesedett a szociális központ. Huszonhét gyermek és az önkéntes oktatók is érkeztek. Egy asztal köré csoportosultak a gyöngyfűzők, s kezdődhetett az ékszerkészítés. Ki nyakéket, ki karkötőt tervezett. Nagyobb méretű gyöngyöket sorakoztattak füzérré első alkalommal, hogy a kétórás fűzés végére kész legyen a tervezett gyöngykiegészítő.
Bogozáshoz sodorták az alapanyagot egy másik teremben, ahol igencsak jókedvűen csiviteltek fiúk-lányok. Felemlegették a csomafalvi mondást is, miközben az önkéntes magyarázta, hogy hol fogják a kötelet, hogy az meg ne szökjön.
Ne hújza, mert elszakajsza, s osztán hogy bogojza hajza
– szólt az intés. Óvatosságra, pontosságra tanították a szomszédos helyiségben kézműveskedőket is. Akadt, aki a rongyvágást választotta, az is szükséges műveletnek bizonyult, hiszen sorban álltak lányok is, fiúk is, hogy a szövőszékbe ülhessenek.
Szintén önkéntes ajánlotta fel a szövőszéket, mely nagy vonzerővel hatott a gyermekekre. A 9 éves Richárd fel is sorolta az osztováta részeit: nyüst, borda, csép, lábitó...
Nyomod a lábitót, ütöd a bódit
– szólt Évi néni útbaigazítása ki tudja, hányszor. Nagy türelemmel magyarázta, s annál jobban nőtt az örömük a kicsiknek, amint látták szőnyeggé alakulni a rongycsíkokat.
Kétórásra tervezték a foglalkozásokat. Amint Sövér Adél, a szociális központ irányítója fogalmazott, már az épület tervezésekor a házat működtető helyi önkormányzat elképzelése az volt, hogy teret biztosít a kézműves mesterségek oktatásának. Két helyiséget is műhelynek terveztek. A kézimunkakörösök is jelezték, hogy szívesen átadnák tudásukat, és a gyermekek részéről is megfogalmazódott az igény.
A Nyaraljunk itthon programban részt vevő gyermekeknek főpróbát tartottunk. Az önkéntesek vezetésével szőttek, varrtak, bogoztak a kicsik egy napon át. Akkor a gyermekek tízóraizni sem akartak, annyira tetszett nekik, lefoglalta őket. Mondták is, hogy máskor is jönnének ilyen foglalkozásokra. Ezért döntöttünk úgy, hogy szervezetten, minden csütörtök délután jöhetnek kézműveskedni. Az első alkalommal 2 órától szerveztük a foglalkozást, de az időpont változhat az iskolaidőszak alatt. Egyeztetjük a gyermekek programjával
– mondta az irányító.
Sövér Adél arról is szólt, hogy amint oktatót találnak, fafaragás is lesz, hogy legyenek fiús foglalkozások is. Pályáznak majd a tervek szerint szerszámok beszerzésére. Jelenleg kötélverő alkalmatosság vásárlása van folyamatban, így a kötélkészítést is megtanulhatják nemsokára a csomafalvi gyermekek a csütörtöki foglalkozásokon.
24h
