A húsvéti eledelszentelésben a római katolikusok Isten áldását esdik ünnepi ételeikre, a húsvéthajnali határkerülésen pedig a termőföldekre és azok megművelőire. A zetelakiak, zeteváraljaiak és deságiak együtt járják be községük határát, majd együtt költik el a desági haranglábnál megáldott eledeleket. Fotókon mutatjuk.
2019. április 21., 11:422019. április 21., 11:42
2019. április 21., 13:532019. április 21., 13:53
Fotó: Barabás Ákos
A húsvéti eledelszentelésben a római katolikusok Isten áldását esdik ünnepi ételeikre, a húsvéthajnali határkerülésen pedig a termőföldekre és azok megművelőire. A zetelakiak, zeteváraljaiak és deságiak együtt járják be községük határát, majd együtt költik el a desági haranglábnál megáldott eledeleket. Fotókon mutatjuk.
2019. április 21., 11:422019. április 21., 11:42
2019. április 21., 13:532019. április 21., 13:53
Fotó: Barabás Ákos
A zetelaki nagytemplom előtt húsvét vasárnap reggel hat órakor felszerszámozott lovak várakoztak.
Jánossi Imre segédlelkész Isten áldását kérte az útra indulókra, hogy mindig előbbre jussanak a szeretet gyakorlásában, hasonlóképpen a teremtett dolgokra, így a családok testi táplálékára is.
Aztán harangzengéstől kísérve, áldást víve-kérve indultak a határkerülésre.
Fotó: Barabás Ákos
Útközben is sokak csatlakoztak a keresztaljához. A csípős reggel és gyaloglás vagy lovagolás pirospozsgásra színezte az arcokat.
A zeteváraljai templom elől, szintén lovasok és egy pónifogat felvezetésével vette kezdetét a határkerülés, hogy a Deság-kapunál a zetelaki keresztaljával találkozva, a feltámadás hírével egymásnak is örvendezve, együtt folytassák útjukat a leányegyházközség kis haranglábáig.
Fotó: Barabás Ákos
Múlt, jelen, jövő
Az idősebb zetelakiak szerint mindig ez volt az útvonala a húsvétvasárnapi határkerülésnek. Valószínű azért, mert így járható be legkönnyebben a környék, s a határkerülő a szemével azt látja, hogy „lábai elé” kerül Zetelaka megművelendő földje. A zeteváraljai hívekkel történő találkozás Mátyás Gábor, szentszéki tanácsos, plébános kezdeményezése volt, miután Zetelaka leányegyházából megalakult a zeteváraljai egyházközség. Mindannyian egy községhez tartoznak, a hitbéli együvé tartozást így is erősítik.
Varázslatosan szép volt látnunk a feltámadó természeti környezetet, a hűvös tavaszban is lombot és szirmot bontó fákat. Ezekből zöldezték fel a lobogókat is a visszaútra.
Fotó: Barabás Ákos
A félezernél több résztvevőt a kis desági harang szava és a helybéliek sorfala fogadta. A zarándokokat Mátyás Gábor atya köszöntötte, kiemelve az imaszándékot:
Háromszoros Allelujával kérték a Mindenható Istent, hogy védje meg mezeik vetését a jégtől, a ragyától, szélvihartól és áldja meg bőséges terméssel az emberi munkát, megköszönve, hogy megérhették ezt az újabb közös ünneplési alkalmat. Hasonlóképpen imában kérték Isten áldását az Egyiptomból való kivonulás emlékezetű bárányeledelekre, a feltámadás jelképére, a tojáseledelekre, a Krisztus-szimbólum kalácsra végül pedig a Kánai-menyegzőt felidézve az italokra is. Hogy testi- és lelki erőforrásul szolgáljanak mindazoknak, akik elköltik azokat.
Az imák és áldás után a helybéli portákra invitálták a határkerülőket. Akik kevésbé fáztak, az erdő alatt, a réten fogyasztották el a húsvéti, megáldott eledeleket.
Fotó: Barabás Ákos
Vallomások
Bíró Ferenc, a zetelaki cserkészcsapat vezetője a változások után újraindított határkerülésre mindig népes csapattal érkezik. Hiszen
Szabó Sándorné debreceni zarándoktársaival együtt Berettyóújfaluból érkezett a zetelaki húsvétra. Úgy érzi, „nem a tömeg vitte az embereket”, hanem a Lélek. Meghatódva mondta, mennyire felemelő volt látnia a rengeteg, együtt induló embert, főleg a fiatalokat.
Fotó: Barabás Ákos
Csati Ottó a zömmel sváb Kismarosról, a Duna-kanyarból jött az ünnepre. Bár falujában is nagyon erős és vallásgyakorló a katolikus közösség, „hihetetlennek, csodálatosnak” érezte ezt a „felvonulást”. Lenyűgözte a zeteváraljai atya „keresztény vidámsága” és az, hogy Erdély-szerte, bárhol jártak, valami épül, gazdasági létesítmények vannak és az emberek folyton tevékenykednek, ami hitet és a jövőben gyökerező reményt tükröz, ugyanakkor szeretet – Isten és embertársak irántit. Megjegezte azt is, hogy valószínűleg a legeltetés miatt nincs gaz a székelyföldi réteken, dombhátakon.
További áldott húsvétot!
A közös reggeli mellett kívántak allelujás húsvétot egymásnak a határkerülő falusfelek és vendéglátóik. A határkerülők a nagymisékre értek vissza templomaikhoz.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.
Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.
Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.
Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás a keddi nap folyamán – derül ki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) összesítéséből.
Felhőszakadás, erős szél, jégeső várható Maros megyében kedden délután. A meteorológiai szolgálat narancs színű (másodfokú) riasztása kedden 22 óráig marad érvényben.
Közel tízezer pedagógus mérette meg magát július 8-án a véglegesítő vizsga írásbeli részén. A siker itt kulcsfontosságú: e nélkül nem lehet hosszú távon a tanári pályán maradni. Székelyföldön a legtöbben óvónői és tanítói vizsgára iratkoztak.
Három új alkotmánybíró kezdi el kilenc évre szóló megbízatását ezen a héten – írja az Agerpres hírügynökség.
Alkotmánybírói kinevezést kapott kedden Dacian Cosmin Dragoș egyetemi tanár. Az erről szóló rendeletet Nicușor Dan államfő írta alá.
szóljon hozzá!