Csíkszék
Udvarhelyszék
Marosszék
Gyergyószék
Háromszék

 

Hátizsákos eledelszentelés a desági haranglábnál

Molnár Melinda 2019. április 21., 11:42
HIRDETÉS

A húsvéti eledelszentelésben a római katolikusok Isten áldását esdik ünnepi ételeikre, a húsvéthajnali határkerülésen pedig a termőföldekre és azok megművelőire. A zetelakiak, zeteváraljaiak és deságiak együtt járják be községük határát, majd együtt költik el a desági haranglábnál megáldott eledeleket. Fotókon mutatjuk.

Fotó: Barabás Ákos

A zetelaki nagytemplom előtt húsvét vasárnap reggel hat órakor felszerszámozott lovak várakoztak.

Több száz gyermek, fiatal és felnőtt tette oltár elé a hátizsákba csomagolt, ünnepi elemózsiás határjáró útravalót.

Jánossi Imre segédlelkész Isten áldását kérte az útra indulókra, hogy mindig előbbre jussanak a szeretet gyakorlásában, hasonlóképpen a teremtett dolgokra, így a családok testi táplálékára is. 

Aztán harangzengéstől kísérve, áldást víve-kérve indultak a határkerülésre.

Fotó: Barabás Ákos

Templomi, körmeneti és közösségi zászlók alatt, lovasok és a helybéli Szent Imre Cserkészcsapat vezetésével, húsvéti énekszóval a főúton vonultak a határkerülők, az útmenti kereszteknél megálltak, és tisztelegtek.

Útközben is sokak csatlakoztak a keresztaljához. A csípős reggel és gyaloglás vagy lovagolás pirospozsgásra színezte az arcokat.

A zeteváraljai templom elől, szintén lovasok és egy pónifogat felvezetésével vette kezdetét a határkerülés, hogy a Deság-kapunál a zetelaki keresztaljával találkozva, a feltámadás hírével egymásnak is örvendezve, együtt folytassák útjukat a leányegyházközség kis haranglábáig.

Fotó: Barabás Ákos

Múlt, jelen, jövő

Az idősebb zetelakiak szerint mindig ez volt az útvonala a húsvétvasárnapi határkerülésnek. Valószínű azért, mert így járható be legkönnyebben a környék, s a határkerülő a szemével azt látja, hogy „lábai elé” kerül Zetelaka megművelendő földje. A zeteváraljai hívekkel történő találkozás Mátyás Gábor, szentszéki tanácsos, plébános kezdeményezése volt, miután Zetelaka leányegyházából megalakult a zeteváraljai egyházközség. Mindannyian egy községhez tartoznak, a hitbéli együvé tartozást így is erősítik.

Varázslatosan szép volt látnunk a feltámadó természeti környezetet, a hűvös tavaszban is lombot és szirmot bontó fákat. Ezekből zöldezték fel a lobogókat is a visszaútra.

Fotó: Barabás Ákos

A félezernél több résztvevőt a kis desági harang szava és a helybéliek sorfala fogadta. A zarándokokat Mátyás Gábor atya köszöntötte, kiemelve az imaszándékot:

a feltámadás ünnepén ősi magyar szokás szerint az egyház a Mindenség Urának gondviselését kéri a találkozásokra, a nemzetek közötti megbékélésre és a természeti környezetre.

Háromszoros Allelujával kérték a Mindenható Istent, hogy védje meg mezeik vetését a jégtől, a ragyától, szélvihartól és áldja meg bőséges terméssel az emberi munkát, megköszönve, hogy megérhették ezt az újabb közös ünneplési alkalmat. Hasonlóképpen imában kérték Isten áldását az Egyiptomból való kivonulás emlékezetű bárányeledelekre, a feltámadás jelképére, a tojáseledelekre, a Krisztus-szimbólum kalácsra végül pedig a Kánai-menyegzőt felidézve az italokra is. Hogy testi- és lelki erőforrásul szolgáljanak mindazoknak, akik elköltik azokat.

Az imák és áldás után a helybéli portákra invitálták a határkerülőket. Akik kevésbé fáztak, az erdő alatt, a réten fogyasztották el a húsvéti, megáldott eledeleket.

Fotó: Barabás Ákos

Vallomások

Bíró Ferenc, a zetelaki cserkészcsapat vezetője a változások után újraindított határkerülésre mindig népes csapattal érkezik. Hiszen

sajátjuknak érzik a testi, illetve lelki erőt egyaránt igénylő túrát, és szívügyük a vallás tevőleges gyakorlása, amelyre fogadalmat is tesznek a cserkészek.

Szabó Sándorné debreceni zarándoktársaival együtt Berettyóújfaluból érkezett a zetelaki húsvétra. Úgy érzi, „nem a tömeg vitte az embereket”, hanem a Lélek. Meghatódva mondta, mennyire felemelő volt látnia a rengeteg, együtt induló embert, főleg a fiatalokat.

Fotó: Barabás Ákos

Csati Ottó a zömmel sváb Kismarosról, a Duna-kanyarból jött az ünnepre. Bár falujában is nagyon erős és vallásgyakorló a katolikus közösség, „hihetetlennek, csodálatosnak” érezte ezt a „felvonulást”. Lenyűgözte a zeteváraljai atya „keresztény vidámsága” és az, hogy Erdély-szerte, bárhol jártak, valami épül, gazdasági létesítmények vannak és az emberek folyton tevékenykednek, ami hitet és a jövőben gyökerező reményt tükröz, ugyanakkor szeretet – Isten és embertársak irántit. Megjegezte azt is, hogy valószínűleg a legeltetés miatt nincs gaz a székelyföldi réteken, dombhátakon.

További áldott húsvétot!

A közös reggeli mellett kívántak allelujás húsvétot egymásnak a határkerülő falusfelek és vendéglátóik. A határkerülők a nagymisékre értek vissza templomaikhoz.

Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS