Összesen 233 tanuló választotta tavaly a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának valamelyik szakát továbbtanulás céljából. A jelenleg első éves hallgatók 93 különböző erdélyi vagy magyarországi településről érkeztek: 58 Hargita megyei településről, 18 Kovászna megyeiről, 7 Maros megyeiről, 8 Erdély más megyéiben található vidékről és 2 magyarországi városból is iratkoztak az egyetemre – tudta meg a Csíki Hírlap az egyetem beiratkozási statisztikájából.

A legtöbben Csíkszeredából iratkoztak tavaly: a városból 46-on választották a felsőoktatási intézményt. Ezt Sepsiszentgyörgy követi 18 iratkozóval,  majd Szentegyháza 8 hallgatóval, illetve Marosvásárhely és Csíkdánfalva 7-7 iratkozóval. Kézdivásárhelyről és Csíkszentdomokosról 5-5 diák iratkozott be az egyetemre. Más településekről 1, 2, 3, legtöbb 4 felvételiző volt. Székelyföldtől távolabb eső vidékekről is érkeztek végzősök, például Temes megyéből is. De Budapestről és Hódmezővásárhelyről is voltak iratkozók.

Az összesítést vizsgálva kiderül, hogy a legtöbben a három székelyföldi megyékből választották a felsőoktatási intézményt: Hargita megyében a legtöbb iratkozó Csíkszékről volt, ezt Udvarhelyszék és Gyergyószék követi. Kovászna megyéből főképp Sepsiszentgyörgyről és Kézdivásárhelyről iratkoztak, de több kisebb településről is többen felvételiztek, például Sepsibodokról vagy épp Csernátonról. Maros megyéből a legtöbb felvételiző Marosvásárhelyről volt, ezen kívül többek között Kibédről és Udvarfalváról is választották tanulók az egyetemet.

„Nagy többségben a székelyföldiek választják az egyetemet\" – erősítette meg érdeklődésünkre Makó Zoltán, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai dékánja. A térségből főképp azért esik a választás a Sapientiára, mert az ingyenes helyek mellett a tandíjhozzájárulásos helyekért sem kell mélyen zsebbe nyúlni (évi 250 euró), ugyanakkor közel van a diákok lakhelyéhez, és magyar nyelven zajlik az oktatás. Azok, akik távolabbi vidékekről jönnek, elsősorban valamelyik szak miatt választják a csíki oktatási helyszínt, ugyanis vannak szakok, amelyek a térségben csak itt találhatók meg. A Magyarországról érkezett személyeknek pedig legtöbbször székelyföldi kötödésük van – jegyezte meg a dékán.

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara főképp a fentebb említett három megyére (Hargita, Kovászna és Maros) fókuszál a diákok toborzását tekintve. Az egyetem Chartájában (alapokmányában) is megfogalmazták, hogy az intézménynek szerepet kell játszania Székelyföld modernizációjában – közölte Makó. Hozzátette, a szakok létrehozásakor is a vidék gazdaságára jellemző ágazatokat próbáltak indítani. Példaként felhozta a térségben egyedülinek számító élelmiszer-ipari mérnöki szakot, vagy a már több éve nagy hallgatói létszámmal működő könyvelés szakot. „A nemrég induló gazdasági informatika szakunkkal a térségben most megjelenő informatikai vállalkozásokra próbáltunk reflektálni” – fűzte hozzá a dékán.