Szentgyörgyi romastratégia magyarországi mintára

A küldöttség kedden érkezett Háromszékre, ahol az Őrkő negyedben élő roma közösség helyzetét mérik fel, és a helyszíni információk, valamint közel egy évtizedes tapasztalat alapján fogalmazzák meg az oktatás, nevelés, kultúra és hagyományápolás területére vonatkozó javaslataikat. Tischler Ferenc alpolgármester elmondta: a Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekre szakosodott önkéntesei az elmúlt tíz évben látványos eredményeket értek el, a tevékenységük nyomán több roma közösségben állt be gyökeres változás.

A sepsiszentgyörgyi elöljárók az elmúlt év végén tanulmányozták a magyarországi példákat, voltak Tatabányán, Monoron, Veszprémben, és mindenhol tetten érhető volt a fejlődés, mesélte az alpolgármester. Hozzátette, a máltaiak elsősorban a nevelésre, kisgyerekekkel és édesanyákkal való foglalkozásra fektetik a hangsúlyt.

„Már nulla évtől elkezdik a foglalkozást, észrevették, hogy a roma anyák nem tanítanak gyerekdalokat, mondókákat a kisbabáknak. Ha ezt sikerül behozni, akkor a gyerek nem indul hátránnyal, amikor óvodába kerül” – magyarázta Tischler Ferenc. Hozzátette, a követési folyamat is működik, arra törekednek, hogy minél több roma gyerek jusson be gimnáziumba vagy éppen egyetemre.

A sepsiszentgyörgyi elöljárók abban bíznak, hogy a magyarországiak tízéves tapasztalatára alapozva sikerül majd elkerülni az ottani hibákat, hiszen például Veszprémben elüldözték a romákat, ám néhány év múlva visszaköltöztek, és a korábbinál sokkal agresszívabban viselkedtek. Ezek a szakemberek a választási kampányban is sikeresen közvetítettek a roma közösség és a szélsőséges politikum között is, tette hozzá Tischler.

A helyi civil szervezetek, melyek az elmúlt években az Őrkőn dolgoztak, fenntartásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miért kell magyarországi szakvéleményre alapozni, ám Tischler Ferenc szerint a romastratégia gyakorlatba ültetésében az ő partnerségükre is számítanak. „Egyeztetünk, hogy ki melyik szeletét vállalja, milyen területen szeretnének tovább dolgozni, ám ezt össze kell hangolni, hiszen az eddigi sok önálló, apró projektnek alig van látható eredménye” – szögezte le az alpolgármester.

Az Őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint a felnőttek egynegyedének van munkahelye, a többség pedig mélyszegénységben, havi 125 lejből él.