Az extrém a mindennapi – a hideg- és hőhullámok hátteréről

Fotó: Barabás Ákos

Félévszázados hidegrekordok dőltek meg kedden. Az előrejelzések szerint csütörtöktől jön a felmelegedés, de nem tart majd sokáig. Mi okozza ezt a hőmérsékletingadozást?

Szász Cs. Emese

2017. január 11., 13:552017. január 11., 13:55

„Úgy ahogy az elmúlt években is a globális felmelegedésről beszéltünk, az idei hideget is erre tudjuk visszavezetni, a megbolydult légkörzés eredménye. Az utóbbi években a mediterrán ciklonok nagyon elszaporodtak. Ezek a Földközi-tenger medencéjében és főleg a keleti felében kialakuló alacsony légnyomású örvénylések, amelyek általában a Balkán-félszigeten keresztül Európa keleti részébe, Románia térségébe kényszerülnek vonulni, s ahogy jönnek felfelé, hozzák magukkal ezt a nagyon hideg, sarkvidéki levegőt. Persze nedvességet is hoztak, havazást, az egész Balkán-félsziget havas, s évtizedek óta nem látott jelenségek történnek, például Olaszországban, ahol mínusz 10 Celsius-fokot mérnek és havazásról szólnak a hírek” – mondja Makkai Gergely, a marosvásárhelyi meteorológiai központ vezetője.

A szakember hozzáteszi, ezek a mediterrán ciklonok sorozatban jönnek, volt egy december végén, van ez a mostani, s máris jön a következő, amelynek eleinte felmelegedő hatását fogjuk érezni, aztán megint a lehűlés jön. Úgyhogy nem örülhetünk sokáig az enyhébb télnek, jövő héten hasonló mínuszokra lehet majd számítani.

Makkai hangsúlyozza, az idősebb generáció arra emlékszik, hogy valamikor „normális időjárás” volt, amikor a tél tél volt, a nyár nyár volt, s megvoltak az átmeneti időszakok is. „Én még arra emlékszem, hogy annak idején, Mikuláskor lehullt a hó, és csak március 8-án olvadt el. Hetekig tartó normális időjárás volt, amelyet csak néha szakított meg egy rendellenes időjárás. Ma viszont az extrém helyzetek sorozatával találkozunk, és a normális esetek váltak ritkává. Ez is a globális felmelegedés következménye” – összegez a meteorológus.