
Cseh Gábor, Nagy Pál és Mihály Renáta. Kétnyelvűségért küzdenek
Fotó: Barabás Ákos
Székelyföld-szerte kampányt indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – kezdeményezésük célja, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek is beépítsék üzletpolitikájukba a kétnyelvűséget.
2019. április 24., 21:422019. április 24., 21:42
Április folyamán levélben fordult az EMNT udvarhelyszéki szervezete a Penny Market székelyföldi üzleteihez és az üzletlánc vezetőségéhez, hogy boltjaikban magyar nyelvű feliratokat is helyezzenek ki.
„Egy több mint kilencven százalékban magyarok lakta településen, mint amilyen Székelyudvarhely, elengedhetetlen, hogy a román feliratok mellett a magyar nyelvűek is szerepeljenek. Mind az állami, mind a magánszférában tiszteletben kell tartani a kétnyelvűséget. Ugyanakkor
és a magyar ügyfélszolgálat” – fejtette ki Mihály Renáta, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének munkatársa.
Az akcióhoz az EMNT marosszéki szervezete is csatlakozott, a vásárhelyi Penny Market üzletek vezetője „sportszerűen” fogadta a megkeresést, azonban hárított, mondván, hogy az üzletpolitikáról a cég bukaresti vezetősége dönt – számolt be Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének vezetője. Más nagyobb üzletláncoknál rendszerint figyelnek a kétnyelvűségre, ezért a kezdeményezők remélik, hogy hamarosan az említett cég is pótolja a hiányosságokat.
„Marosvásárhelyen kegyetlen harcot vívunk a kétnyelvűségért, nemcsak a kereskedelemben, hanem a közszférában is. Elfogadhatatlan, hogy Székelyudvarhelyen, a lakosság arányát tekintve legmagyarabb városban, de akár Marosvásárhelyen, a lélekszámban legnagyobb magyar városban
Sajnos a magyar érdekvédelmi szövetség gyávasága, tehetetlensége és tájba simuló politikája eredményezte ezt a helyzetet” – hangsúlyozta Cseh Gábor. Példaként megemlítette: Marosvásárhelyen nincs Kossuth Lajosról elnevezett utca, mert a városvezetőség Kossuthot háborús bűnösnek titulálta, annak ellenére, hogy 1888-ban a város első díszpolgára nem más volt, mint maga Kossuth Lajos.
Magyarul könnyebben, gyorsabban mehet a bevásárlás. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A civil szférának is nagy a felelőssége abban, hogy az elmúlt 29 évben miként alakult az erdélyi magyar kisebbség sorsa – jegyezte meg Nagy Pál, az udvarhelyszéki EMNT vezetője. „A kétnyelvűséget, az anyanyelvhasználatot már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a Civil Kurázsi Egyesülettel közösen, akkor megkerestük a helyi cégeket is, hiszen nemcsak a nagy áruházláncoknál van ilyen probléma, hanem a helyi cégeknél, intézményeknél is.
vagy hogy a Szülőföldön magyarul támogatás igényléséhez szükséges igazolást – miszerint az igénylő gyermek magyar nyelven tanul – sok iskolában román nyelven állítják ki.
De ott van az osztályozás, értékelés ügye is: évek óta többször, több civil szervezet szorgalmazta, hogy használják a magyar nyelvű értékeléseket a tanárok, hiszen a belső és a szülőkkel folytatott kommunikáció magyar nyelven is történhet, ezt törvény szavatolja” – sorolta Nagy.
Vannak előrelépések, tette hozzá, például a székelyudvarhelyi városvezetés is fejlődött ilyen szempontból: a korábbi években folyamatosan csak román nyelvű értesítőket kaptak a városlakók, idén viszont már kétnyelvű levélben értesítettek az adóhátralékokról. „Ezzel szemben a Harvíz Rt. román nyelvű levélben értesítette a székelyudvarhelyi fogyasztókat arról, hogy átveszi a szolgáltatást a városban, holott maga a cég vezetői is magyarok és a célközönség is magyar. Az ilyen vállalkozásokat
és igyekszünk felhívni a figyelmüket, hogy ne notifikáljanak, hanem értesítsenek minket” – jelentette ki Nagy Pál. Beszámolt arról is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatallal együttműködve egységes, kétnyelvű árcédulákat vezetnének be a városi piacon, ezeket a piacvezetőségnél lehet majd igényelni.
„Elsősorban önmagunkkal kell megvívni ezt a harcot, elfogadni, hogy az anyanyelvünket lehet és kell is használni. Erre bátorítunk mindenkit” – fogalmazott a program kezdeményezője.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
4 hozzászólás