
Cseh Gábor, Nagy Pál és Mihály Renáta. Kétnyelvűségért küzdenek
Fotó: Barabás Ákos
Székelyföld-szerte kampányt indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – kezdeményezésük célja, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek is beépítsék üzletpolitikájukba a kétnyelvűséget.
2019. április 24., 21:422019. április 24., 21:42
Április folyamán levélben fordult az EMNT udvarhelyszéki szervezete a Penny Market székelyföldi üzleteihez és az üzletlánc vezetőségéhez, hogy boltjaikban magyar nyelvű feliratokat is helyezzenek ki.
„Egy több mint kilencven százalékban magyarok lakta településen, mint amilyen Székelyudvarhely, elengedhetetlen, hogy a román feliratok mellett a magyar nyelvűek is szerepeljenek. Mind az állami, mind a magánszférában tiszteletben kell tartani a kétnyelvűséget. Ugyanakkor
és a magyar ügyfélszolgálat” – fejtette ki Mihály Renáta, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének munkatársa.
Az akcióhoz az EMNT marosszéki szervezete is csatlakozott, a vásárhelyi Penny Market üzletek vezetője „sportszerűen” fogadta a megkeresést, azonban hárított, mondván, hogy az üzletpolitikáról a cég bukaresti vezetősége dönt – számolt be Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének vezetője. Más nagyobb üzletláncoknál rendszerint figyelnek a kétnyelvűségre, ezért a kezdeményezők remélik, hogy hamarosan az említett cég is pótolja a hiányosságokat.
„Marosvásárhelyen kegyetlen harcot vívunk a kétnyelvűségért, nemcsak a kereskedelemben, hanem a közszférában is. Elfogadhatatlan, hogy Székelyudvarhelyen, a lakosság arányát tekintve legmagyarabb városban, de akár Marosvásárhelyen, a lélekszámban legnagyobb magyar városban
Sajnos a magyar érdekvédelmi szövetség gyávasága, tehetetlensége és tájba simuló politikája eredményezte ezt a helyzetet” – hangsúlyozta Cseh Gábor. Példaként megemlítette: Marosvásárhelyen nincs Kossuth Lajosról elnevezett utca, mert a városvezetőség Kossuthot háborús bűnösnek titulálta, annak ellenére, hogy 1888-ban a város első díszpolgára nem más volt, mint maga Kossuth Lajos.
Magyarul könnyebben, gyorsabban mehet a bevásárlás. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A civil szférának is nagy a felelőssége abban, hogy az elmúlt 29 évben miként alakult az erdélyi magyar kisebbség sorsa – jegyezte meg Nagy Pál, az udvarhelyszéki EMNT vezetője. „A kétnyelvűséget, az anyanyelvhasználatot már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a Civil Kurázsi Egyesülettel közösen, akkor megkerestük a helyi cégeket is, hiszen nemcsak a nagy áruházláncoknál van ilyen probléma, hanem a helyi cégeknél, intézményeknél is.
vagy hogy a Szülőföldön magyarul támogatás igényléséhez szükséges igazolást – miszerint az igénylő gyermek magyar nyelven tanul – sok iskolában román nyelven állítják ki.
De ott van az osztályozás, értékelés ügye is: évek óta többször, több civil szervezet szorgalmazta, hogy használják a magyar nyelvű értékeléseket a tanárok, hiszen a belső és a szülőkkel folytatott kommunikáció magyar nyelven is történhet, ezt törvény szavatolja” – sorolta Nagy.
Vannak előrelépések, tette hozzá, például a székelyudvarhelyi városvezetés is fejlődött ilyen szempontból: a korábbi években folyamatosan csak román nyelvű értesítőket kaptak a városlakók, idén viszont már kétnyelvű levélben értesítettek az adóhátralékokról. „Ezzel szemben a Harvíz Rt. román nyelvű levélben értesítette a székelyudvarhelyi fogyasztókat arról, hogy átveszi a szolgáltatást a városban, holott maga a cég vezetői is magyarok és a célközönség is magyar. Az ilyen vállalkozásokat
és igyekszünk felhívni a figyelmüket, hogy ne notifikáljanak, hanem értesítsenek minket” – jelentette ki Nagy Pál. Beszámolt arról is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatallal együttműködve egységes, kétnyelvű árcédulákat vezetnének be a városi piacon, ezeket a piacvezetőségnél lehet majd igényelni.
„Elsősorban önmagunkkal kell megvívni ezt a harcot, elfogadni, hogy az anyanyelvünket lehet és kell is használni. Erre bátorítunk mindenkit” – fogalmazott a program kezdeményezője.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az intézmény bírói részlegétől eltérően nem gondolja úgy, hogy a Recorder dokumentumfilmjének „az igazságszolgáltatás destabilizálása” a célja.
4 hozzászólás