
Cseh Gábor, Nagy Pál és Mihály Renáta. Kétnyelvűségért küzdenek
Fotó: Barabás Ákos
Székelyföld-szerte kampányt indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – kezdeményezésük célja, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek is beépítsék üzletpolitikájukba a kétnyelvűséget.
2019. április 24., 21:422019. április 24., 21:42
Április folyamán levélben fordult az EMNT udvarhelyszéki szervezete a Penny Market székelyföldi üzleteihez és az üzletlánc vezetőségéhez, hogy boltjaikban magyar nyelvű feliratokat is helyezzenek ki.
„Egy több mint kilencven százalékban magyarok lakta településen, mint amilyen Székelyudvarhely, elengedhetetlen, hogy a román feliratok mellett a magyar nyelvűek is szerepeljenek. Mind az állami, mind a magánszférában tiszteletben kell tartani a kétnyelvűséget. Ugyanakkor
és a magyar ügyfélszolgálat” – fejtette ki Mihály Renáta, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének munkatársa.
Az akcióhoz az EMNT marosszéki szervezete is csatlakozott, a vásárhelyi Penny Market üzletek vezetője „sportszerűen” fogadta a megkeresést, azonban hárított, mondván, hogy az üzletpolitikáról a cég bukaresti vezetősége dönt – számolt be Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének vezetője. Más nagyobb üzletláncoknál rendszerint figyelnek a kétnyelvűségre, ezért a kezdeményezők remélik, hogy hamarosan az említett cég is pótolja a hiányosságokat.
„Marosvásárhelyen kegyetlen harcot vívunk a kétnyelvűségért, nemcsak a kereskedelemben, hanem a közszférában is. Elfogadhatatlan, hogy Székelyudvarhelyen, a lakosság arányát tekintve legmagyarabb városban, de akár Marosvásárhelyen, a lélekszámban legnagyobb magyar városban
Sajnos a magyar érdekvédelmi szövetség gyávasága, tehetetlensége és tájba simuló politikája eredményezte ezt a helyzetet” – hangsúlyozta Cseh Gábor. Példaként megemlítette: Marosvásárhelyen nincs Kossuth Lajosról elnevezett utca, mert a városvezetőség Kossuthot háborús bűnösnek titulálta, annak ellenére, hogy 1888-ban a város első díszpolgára nem más volt, mint maga Kossuth Lajos.
Magyarul könnyebben, gyorsabban mehet a bevásárlás. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A civil szférának is nagy a felelőssége abban, hogy az elmúlt 29 évben miként alakult az erdélyi magyar kisebbség sorsa – jegyezte meg Nagy Pál, az udvarhelyszéki EMNT vezetője. „A kétnyelvűséget, az anyanyelvhasználatot már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a Civil Kurázsi Egyesülettel közösen, akkor megkerestük a helyi cégeket is, hiszen nemcsak a nagy áruházláncoknál van ilyen probléma, hanem a helyi cégeknél, intézményeknél is.
vagy hogy a Szülőföldön magyarul támogatás igényléséhez szükséges igazolást – miszerint az igénylő gyermek magyar nyelven tanul – sok iskolában román nyelven állítják ki.
De ott van az osztályozás, értékelés ügye is: évek óta többször, több civil szervezet szorgalmazta, hogy használják a magyar nyelvű értékeléseket a tanárok, hiszen a belső és a szülőkkel folytatott kommunikáció magyar nyelven is történhet, ezt törvény szavatolja” – sorolta Nagy.
Vannak előrelépések, tette hozzá, például a székelyudvarhelyi városvezetés is fejlődött ilyen szempontból: a korábbi években folyamatosan csak román nyelvű értesítőket kaptak a városlakók, idén viszont már kétnyelvű levélben értesítettek az adóhátralékokról. „Ezzel szemben a Harvíz Rt. román nyelvű levélben értesítette a székelyudvarhelyi fogyasztókat arról, hogy átveszi a szolgáltatást a városban, holott maga a cég vezetői is magyarok és a célközönség is magyar. Az ilyen vállalkozásokat
és igyekszünk felhívni a figyelmüket, hogy ne notifikáljanak, hanem értesítsenek minket” – jelentette ki Nagy Pál. Beszámolt arról is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatallal együttműködve egységes, kétnyelvű árcédulákat vezetnének be a városi piacon, ezeket a piacvezetőségnél lehet majd igényelni.
„Elsősorban önmagunkkal kell megvívni ezt a harcot, elfogadni, hogy az anyanyelvünket lehet és kell is használni. Erre bátorítunk mindenkit” – fogalmazott a program kezdeményezője.
A romániaiak közel fele megszüntetné az óraátállítást, míg valamivel több mint felük megtartaná a jelenlegi rendszert - derül ki az INSCOP Research március 2–6. között készült felméréséből.
Megugrott a tarlóégetések miatti tűzoltói beavatkozások száma Hargita megyében: márciusban 46 esethez riasztották az egységeket, tavaly ugyanebben a hónapban 28-hoz. A jelenség inkább a megye északi részén okoz gondot, noha teljes tilalom van érvényben.
Mozgalmas napokat tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei tűzoltók: péntektől hétfőig több mint harminc esethez riasztották őket, ezek többségében sürgősségi ellátásra volt szükség, de tűzesetek és más veszélyhelyzetek is akadtak.
Több százezer eurót találtak a korrupcióellenes ügyészek a Román Közúti Hatóság (ARR) vezetője, Cristian Anton bukaresti és temesvári lakásán tartott keddi házkutatáskor.
Több Kovászna megyei termék is bekerült az egyik nagyáruház kínálatába, egy helyre csoportosítva a helyi készítésű árukat. Az AgroSIC emellett online értékesítési platformot fejleszt a kistermelőknek.
Öt juhot és két bárányt ölt meg egy medve, amely a háromszéki Maksa településen, a főút mentén fekvő gazdaságban tört be egy istállóba keddre virradóra.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu „cinizmusnak” tartja, hogy a kormány késik az üzemanyagárak emelkedését mérséklő intézkedések elfogadásával.
Az elektronikus orvosi nyilvántartás idén nyártól lesz elérhető, és egy felhasználónév, valamint egy jelszó segítségével minden beteg hozzáférhet majd a saját digitális kórlapjához a mobiltelefonjáról, laptopjáról, számítógépéről vagy táblagépéről.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Tüntetést szervez kedden a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó országos tanács (CNDR) a fővárosi Győzelem (Victoriei) téren a fogyatékossággal élők juttatásának alacsony szintje és az adóztatásukat érintő legutóbbi változások miatt.
4 hozzászólás