
Cseh Gábor, Nagy Pál és Mihály Renáta. Kétnyelvűségért küzdenek
Fotó: Barabás Ákos
Székelyföld-szerte kampányt indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – kezdeményezésük célja, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek is beépítsék üzletpolitikájukba a kétnyelvűséget.
2019. április 24., 21:422019. április 24., 21:42
Április folyamán levélben fordult az EMNT udvarhelyszéki szervezete a Penny Market székelyföldi üzleteihez és az üzletlánc vezetőségéhez, hogy boltjaikban magyar nyelvű feliratokat is helyezzenek ki.
„Egy több mint kilencven százalékban magyarok lakta településen, mint amilyen Székelyudvarhely, elengedhetetlen, hogy a román feliratok mellett a magyar nyelvűek is szerepeljenek. Mind az állami, mind a magánszférában tiszteletben kell tartani a kétnyelvűséget. Ugyanakkor
és a magyar ügyfélszolgálat” – fejtette ki Mihály Renáta, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének munkatársa.
Az akcióhoz az EMNT marosszéki szervezete is csatlakozott, a vásárhelyi Penny Market üzletek vezetője „sportszerűen” fogadta a megkeresést, azonban hárított, mondván, hogy az üzletpolitikáról a cég bukaresti vezetősége dönt – számolt be Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének vezetője. Más nagyobb üzletláncoknál rendszerint figyelnek a kétnyelvűségre, ezért a kezdeményezők remélik, hogy hamarosan az említett cég is pótolja a hiányosságokat.
„Marosvásárhelyen kegyetlen harcot vívunk a kétnyelvűségért, nemcsak a kereskedelemben, hanem a közszférában is. Elfogadhatatlan, hogy Székelyudvarhelyen, a lakosság arányát tekintve legmagyarabb városban, de akár Marosvásárhelyen, a lélekszámban legnagyobb magyar városban
Sajnos a magyar érdekvédelmi szövetség gyávasága, tehetetlensége és tájba simuló politikája eredményezte ezt a helyzetet” – hangsúlyozta Cseh Gábor. Példaként megemlítette: Marosvásárhelyen nincs Kossuth Lajosról elnevezett utca, mert a városvezetőség Kossuthot háborús bűnösnek titulálta, annak ellenére, hogy 1888-ban a város első díszpolgára nem más volt, mint maga Kossuth Lajos.
Magyarul könnyebben, gyorsabban mehet a bevásárlás. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A civil szférának is nagy a felelőssége abban, hogy az elmúlt 29 évben miként alakult az erdélyi magyar kisebbség sorsa – jegyezte meg Nagy Pál, az udvarhelyszéki EMNT vezetője. „A kétnyelvűséget, az anyanyelvhasználatot már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a Civil Kurázsi Egyesülettel közösen, akkor megkerestük a helyi cégeket is, hiszen nemcsak a nagy áruházláncoknál van ilyen probléma, hanem a helyi cégeknél, intézményeknél is.
vagy hogy a Szülőföldön magyarul támogatás igényléséhez szükséges igazolást – miszerint az igénylő gyermek magyar nyelven tanul – sok iskolában román nyelven állítják ki.
De ott van az osztályozás, értékelés ügye is: évek óta többször, több civil szervezet szorgalmazta, hogy használják a magyar nyelvű értékeléseket a tanárok, hiszen a belső és a szülőkkel folytatott kommunikáció magyar nyelven is történhet, ezt törvény szavatolja” – sorolta Nagy.
Vannak előrelépések, tette hozzá, például a székelyudvarhelyi városvezetés is fejlődött ilyen szempontból: a korábbi években folyamatosan csak román nyelvű értesítőket kaptak a városlakók, idén viszont már kétnyelvű levélben értesítettek az adóhátralékokról. „Ezzel szemben a Harvíz Rt. román nyelvű levélben értesítette a székelyudvarhelyi fogyasztókat arról, hogy átveszi a szolgáltatást a városban, holott maga a cég vezetői is magyarok és a célközönség is magyar. Az ilyen vállalkozásokat
és igyekszünk felhívni a figyelmüket, hogy ne notifikáljanak, hanem értesítsenek minket” – jelentette ki Nagy Pál. Beszámolt arról is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatallal együttműködve egységes, kétnyelvű árcédulákat vezetnének be a városi piacon, ezeket a piacvezetőségnél lehet majd igényelni.
„Elsősorban önmagunkkal kell megvívni ezt a harcot, elfogadni, hogy az anyanyelvünket lehet és kell is használni. Erre bátorítunk mindenkit” – fogalmazott a program kezdeményezője.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
4 hozzászólás