Ha „csak” 500 euróval kapnak többet külföldön, már elgondolkodtató

Az igazgató több példát is felsorolt, elmondta, a hegesztőknek itthon is kifizetik már az ezer eurót, így a jó szakemberek meggondolják, hogy 1500 euróért elmenjenek-e külföldre, itthon hagyva a családjukat. A mezőgazdaságban dolgozók is kezdtek hazatérni,

– részletezte Kelemen Tibor. „Mindenki nem jön haza, de most már sokan megfontolják ezt a lehetőséget, úgy látják, itthon is van remény arra, hogy a kemény munkával biztosított legyen a megélhetés” – mondta az intézmény vezetője. Úgy véli, a munkaerő kivándorlását teljesen nem lehet leállítani, hiszen sokan próbálnak szerencsét külföldön, de

Hozzátette, a kormány is próbálkozik, hogy különböző juttatásokkal marasztalja a fiatalokat. Ettől az évtől lép érvénybe, hogy a pályakezdő fiatalok 1500 lejes támogatást kapnak, ha a tanulmányaik befejezése után 60 nap alatt bejelentkeznek az ügynökséghez, és ebben az időszakban munkát is találnak. Az egyetlen feltétel, hogy a két részletben folyósított pénzösszeget megkapják, hogy egy évig megtartsák az állást. A munkaadónak továbbra is megítélik egy évre a havi 900 lejes állami támogatást, ha pályakezdőt alkalmaz.

Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta, Kovászna megyében 3,9 százalékos a munkanélküliségi mutató, ez folyamatosan csökken. Hangsúlyozta, ma már nem éri meg munkanélkülinek lenni, hiszen Háromszéken az átlag havi munkanélküli támogatás 400 lej körül van. „Amikor 600 lej volt a nettó minimálbér, elterjedt volt a vélekedés, hogy a 100-200 lejes különbségért nem érdemes munkába állni. Ma már teljesen megváltozott a helyzet, hiszen

– részletezte az igazgató. Ennek is tulajdonítható, hogy a nyilvántartásba vett állástalanok mindössze 15 százaléka kap munkanélküli támogatást, a többiek tartósan nem dolgoznak hivatalosan.