
Tavaszi munka Korond határában
Fotó: Balázs Ödön
Nem tudjuk, tényleg van-e összefüggés a sumérok Baba (más olvasatban Bawu vagy Bau) nevű termékenység-istennője és a csángómagyarok Babba Máriája között, amint azt a szép emlékű Daczó Árpád korábbi csíksomlyói ferences szerzetes, néprajzkutató bizonygatta, ám tény, hogy régen úgy tartották, hogy a gyerekre vágyó nő, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik, még ha nem is föltétlen aznap estére, mivel Szűz Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Emellett más szokások, hiedelmek is kötődtek az oltás, szemzés napjához.
2023. március 25., 09:042023. március 25., 09:04
2023. március 25., 12:432023. március 25., 12:43
Katolikus vidékeken ezen a napon nem mentek ki a mezőre, de a fák oltására, szemzésére alkalmasnak tartották, tapasztalatból tudván, hogy ekkorra már nagyjából megindul a nedvkeringésük. A középkorban sok helyen újév napjaként ünnepelték.
Egy 16. századi csízió szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Régebb szinte minden faluban volt oltóember, vagy ha nem, valamely szomszéd településről hívták át. Sütő András egyik nagybátyja, Gyümölcsoltó (Székely) Gergely is „kertről kertre lopakodva nemesítette a gazdáikkal együtt csendesen száradozó mezőségi fákat.” (Bölöni Domokos)
Több csíki községben (Csíkszentsimon, Csicsó, Jenőfalva, Ajnád stb.) a nagyböjt folyamán oltott gyümölcsfákra piros szalagot kötöttek az igézet ellen.
Korondon úgy tartották, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára a búzavetésekről nem tűnik el a hó, ezt akár zsákkal is, de el kell hordani, mert veszélyezteti a termést.
Erre nem mindig volt lehetőség, mert például 1907-ben az egész határt vastag hótakaró borította ezen a napon. Pozsony Ferenctől tudjuk, hogy a zabolai gazdák március utolsó hetében vetették a zabot, az árpát és a cukorrépát.
Szántás a Gyimesekben
Fotó: Bócsi Krisztián
A székelyvarságiak az angyali üdvözlet napjának, Jézus megfoganása ünnepének tartották Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. Ők sem dolgoztak, misére mentek.
A jó bő egy hónappal későbbi, azaz Szent György-napi időjárást is kikövetkeztették, mondván: „amennyit kap a juh a legelőn Gyümölcsoltókor, annyit kap a fehérmarha ugyanott Szent Györgykor.” Erre hajaz egyébként a gyimesiek tapasztalata is, miszerint
Máshol úgy tudták, a napfelkelte előtti szép tiszta idő termékeny évet jósol.
A moldvai magyarok is Jézus születésének hírül adásáról emlékeznek ezen a napon, az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat, amit például a magyarfalusiak is előszeretettel imádkoznak. Régebb a férfiak itt is ekkor oltották be a gyümölcsfákat, amelyek „ilyenkor üttek ki”, azaz kezdtek el rügyezni.
Lázár András 1494-ben Csíkmindszenten Mária-kápolnát építtetett Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére, aki a szászfalui (Gyergyócsomafalva) templomot és az árkosi kismama-otthont is oltalmazza. Ugyancsak ma 11 órától tartják a csinódi kápolna búcsúját, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A dévai Szent Ferenc Alapítvány a szászvárosi Szent Erzsébet-kolostorban működő otthona kertjébe hívja az érdeklődőket „egy kis munkára, a szőlőtőkék, a rózsalugas gondozására, a gyümölcsfák metszésére”, amit hálaadó szentmisével szeretnének megkoronázni. Nyárádszentsimonban holnap Ültess egy fát a Tündérkertben! jelmondttal szervez családi napot a Harangláb Kulturális Egyesület és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!