
Marosvásárhely központjának szégyenfoltja, a romló állagú torony
Fotó: Haáz Vince
Nem tisztázott a tulajdonjoga, így nem tudni, hogy kinek kellene felújítania a Marosvásárhely főterén álló egykori barátok templomának tornyát. A ferences rend és a városháza is szeretné, ha előrelépés történne. Soós Zoltán polgármester szerint megtalálják a jogi megoldást, hogy már idén, a Színház tér felújítása során tatarozzák az épületet.
2022. április 07., 12:352022. április 07., 12:35
2022. április 07., 16:202022. április 07., 16:20
A Marosvásárhely főterén álló barátok temploma a 18. században épült ferences kolostor szerves része volt. A barokk díszítésű templomot és a több hektáron elterülő kolostort a nemzeti színház építésekor, 1971-ben bontották le. Kegyeleti okokra hivatkozva, az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot, hisz csak innen lehet lejutni a föld alatti kriptába.
A torony rossz állapotára Tamási Zsolt helyi tanácsos hívta fel a figyelmet, amikor a legutóbbi ülésen arról beszélt, kéri a városvezetést, hogy lépjen a torony rendbetétele érdekében. Mint elmondta, ő a ferences rend képviselőivel és a városháza közterület-felügyelő igazgatóság képviselőivel is beszélt, de senki nem tudja, hogy mit lehet tenni a torony megmentése érdekében. A fő gond az, hogy nem tisztázott még a tulajdonjoga.
Fotó: Haáz Vince
A Székelyhon megkeresésére a Marosvásárhelyen élő Bakó Pál ferences rendi szerzetes elmondta, hogy még nincs végleges döntés a restitúciós perben, így nincs a tulajdonukban a barátok templomának tornya. Ez azt jelenti, hogy nem tudják telekkönyveztetni, és nem rendelkezhetnek felette. Mint hozzátette, már egyeztetett a provinciálisával, azt kérve tőle, adjon felhatalmazást, hogy tudjon tárgyalni a városvezetővel a torony rendbetételéről.
– fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármesterét, Soós Zoltánt is megkerestük. A városvezető a Székelyhonnak elmondta, májusban készül el a Színház tér általános felújítási terve, amelyet már idén meg is valósítanak. Mint ismert, nyolc éve újították fel a teret, de akkor kimaradt az átalakításból a Barátok tornya és a buszmegálló. Ezt a hiányt szeretnék most pótolni, egy fedett részt tervezve a buszmegállóhoz, ahova esőben és kánikulában is behúzódhatnak a várakozók.
Fotó: Haáz Vince
Az is gondot jelent, hogy korábban, tíz évvel ezelőtt hozzá nem értő módon cementtel vonták be az alsó részét, ezt most le kell takarítani és vízáteresztő vakolattal kell bevonni. Soós Zoltán arról is beszélt, hogy ha sikerült megtalálni a jogi megoldást, akkor szeretnék a toronyban levő kripta lejáratát is rendbe tenni, elérhetővé tenni, hogy látogatható legyen. Nem állandó jelleggel, de időszakonként meg lehetne nyitni a nagyközönség előtt is, például a múzeumok éjszakája rendezvényein. „Mindképpen fontos számunkra, hogy felújítsuk, rendbe tegyük a tornyot, a Színház tér rendezésével együtt” – nyomatékosította az elöljáró.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!