Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:11

Akik nem csak lakói, hanem építői is Székelyudvarhelynek – ők lettek a Legprímább Polgárok idén

21:24

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság

21:24

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat

21:00

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Feltárták a régészek, hogy mit rejt a talaj

Fotó: Veres Nándor

A nyilvánosságnak is bemutatták a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolánál végzett régészeti ásatás eredményét. A feltárás során középkori leletekre bukkantak.

Barabás Hajnal

2022. június 27., 10:042022. június 27., 10:04

2022. június 27., 11:252022. június 27., 11:25

Közel egy éve, hogy a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára tervezett, süllyesztett tornaterem építését abba kellett hagyni, ugyanis

az eleve régészeti felügyelettel zajló kivitelezés során kerámiatörmelékek kerültek elő, amelyek további feltárást tettek indokolttá.

Így a különböző hatósági engedélyezéseket és egyéb bürokratikus lépéseket követően tavaly augusztusban láttak hozzá a régészeti kutatáshoz. Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze vezette az ásatást tucatnyi emberrel, akik részben a múzeum munkatársai, illetve régészetet végzett hallgatók voltak; a gépi földmunkákat pedig az egyik helyi építőipari cég segítségével végezték el.

A több mint 15 ezer négyzetméteres felületet három szakaszra osztva tártuk fel, hatalmas mennyiségű földet mozgattunk meg. Egészen a szűzföldig, azaz ember által nem bolygatott rétegekig forgattuk fel a talajt, mivel lejtős a terület helyenként 2,6 méter mélyre is leástunk

– osztotta meg Darvas Lóránt.

A régésztől megtudtuk, hogy a leletmentő ásatás során ötven tárgyat tártak fel, főként 14. , illetve 16. századiakat. „Egyrészt konyhai kerámiákat, amelyeket egykoron főzéshez használtak, másrészt asztali kerámiákat, kancsókat, poharakat találtunk. Ezek jó minőségű, festett, akkoriban luxuscikknek számító háztartási tárgyak lehettek. Többségük az agyagkitermelő, szemétgödrökből került elő eltörve, teljesen ép példányt nem kaptunk, azonban vannak olyan tárgyak, amelyek kiegészíthetők a restaurálás során” – részletezte a szakember. Hozzátette,

ezekről a festett kerámiákról egyes szakemberek feltételezik, hogy szász városokban készülhettek,

azonban ezzel kapcsolatban kevés a bizonyíték, lévén, hogy nem történtek jelentős feltárások az egykori szász városokban, például Brassóban, hogy összehasonlíthassák az ottani leletekkel. A kerámiatörmelékek mellett különböző középkori fémtárgyakat is találtak, többek között sarkantyúkat, késeket, és övcsatokat.

Martonfalva házai

Szintén fontos eredménye a kutatásnak, hogy sikerült három lakóház részleteit is feltárni, amelyeknek építése a 14. illetve 16. századra datálható.

Fotó: Veres Nándor

„Jól el lehetett különíteni az építkezési fázisokat, az egyik 14. század első felében épülő lakóház maradványai arra utalnak, hogy talpgerendás ház volt. A második ház kétosztatú, felszínre épülő ház volt a 14. század második feléből, a harmadik ház kemencével ellátott, többosztatú ház volt, amely a 15. század végére, a 16. század elejére keltezhető”– magyarázta Darvas. Tőle tudjuk, hogy

ezek a házak az egykori Martonfalva részeit képezték, a településről a legkorábbi írásos források a 16. századtól vannak.

„Feltételeztük, hogy ezen a helyszínen középkori leleteket találunk, ez a hipotézisünk be is bizonyosodott” – mondta a régész. Hozzáfűzte, tavaly november végére lezárult az ásatás, dokumentáltak minden leletet, amelyeket a restaurálás után kiállítanak majd a múzeumban. A feltárás eredményét a Múzeumok éjszakája rendezvényen, szombaton a nyilvánosság előtt is bemutatta Csíkszeredában a kutatás vezetője.