Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:30

Corbu bombagólja döntött, előnyből várja a visszavágót a Ferencváros

21:08

Drámai meccsen, a hosszabbításban búcsúzott a kupától a Kézdivásárhelyi SE

20:59

Agresszió, tartozások és javítások a székelyudvarhelyi szociális tömbházakban

20:58

Kedden választhatják meg Magyarország új köztársasági elnökét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Hátulról ütötte fejbe a rendőrt egy 17 éves lány

Életveszélyesen megfenyegették Majkát, elmarad a sepsiszentgyörgyi koncertje

Leégett egy vendéglátóegység Madéfalván

Baleset Szentegyháza közelében

Hátulról ütötte fejbe a rendőrt egy 17 éves lány

Ősszel kezdődhet a csíkszeredai Vigadó felújítása

Életveszélyesen megfenyegették Majkát, elmarad a sepsiszentgyörgyi koncertje

Rejtélyes feljelentő kötött bele háromszéki székelykapukba

Kutatók: csak egy módon javítható a Szent Anna-tó állapota

Feltárták a régészek, hogy mit rejt a talaj

Fotó: Veres Nándor

A nyilvánosságnak is bemutatták a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolánál végzett régészeti ásatás eredményét. A feltárás során középkori leletekre bukkantak.

Barabás Hajnal

2022. június 27., 10:042022. június 27., 10:04

2022. június 27., 11:252022. június 27., 11:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Közel egy éve, hogy a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára tervezett, süllyesztett tornaterem építését abba kellett hagyni, ugyanis

az eleve régészeti felügyelettel zajló kivitelezés során kerámiatörmelékek kerültek elő, amelyek további feltárást tettek indokolttá.

Így a különböző hatósági engedélyezéseket és egyéb bürokratikus lépéseket követően tavaly augusztusban láttak hozzá a régészeti kutatáshoz. Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze vezette az ásatást tucatnyi emberrel, akik részben a múzeum munkatársai, illetve régészetet végzett hallgatók voltak; a gépi földmunkákat pedig az egyik helyi építőipari cég segítségével végezték el.

A több mint 15 ezer négyzetméteres felületet három szakaszra osztva tártuk fel, hatalmas mennyiségű földet mozgattunk meg. Egészen a szűzföldig, azaz ember által nem bolygatott rétegekig forgattuk fel a talajt, mivel lejtős a terület helyenként 2,6 méter mélyre is leástunk

– osztotta meg Darvas Lóránt.

A régésztől megtudtuk, hogy a leletmentő ásatás során ötven tárgyat tártak fel, főként 14. , illetve 16. századiakat. „Egyrészt konyhai kerámiákat, amelyeket egykoron főzéshez használtak, másrészt asztali kerámiákat, kancsókat, poharakat találtunk. Ezek jó minőségű, festett, akkoriban luxuscikknek számító háztartási tárgyak lehettek. Többségük az agyagkitermelő, szemétgödrökből került elő eltörve, teljesen ép példányt nem kaptunk, azonban vannak olyan tárgyak, amelyek kiegészíthetők a restaurálás során” – részletezte a szakember. Hozzátette,

ezekről a festett kerámiákról egyes szakemberek feltételezik, hogy szász városokban készülhettek,

azonban ezzel kapcsolatban kevés a bizonyíték, lévén, hogy nem történtek jelentős feltárások az egykori szász városokban, például Brassóban, hogy összehasonlíthassák az ottani leletekkel. A kerámiatörmelékek mellett különböző középkori fémtárgyakat is találtak, többek között sarkantyúkat, késeket, és övcsatokat.

Martonfalva házai

Szintén fontos eredménye a kutatásnak, hogy sikerült három lakóház részleteit is feltárni, amelyeknek építése a 14. illetve 16. századra datálható.

Fotó: Veres Nándor

„Jól el lehetett különíteni az építkezési fázisokat, az egyik 14. század első felében épülő lakóház maradványai arra utalnak, hogy talpgerendás ház volt. A második ház kétosztatú, felszínre épülő ház volt a 14. század második feléből, a harmadik ház kemencével ellátott, többosztatú ház volt, amely a 15. század végére, a 16. század elejére keltezhető”– magyarázta Darvas. Tőle tudjuk, hogy

ezek a házak az egykori Martonfalva részeit képezték, a településről a legkorábbi írásos források a 16. századtól vannak.

„Feltételeztük, hogy ezen a helyszínen középkori leleteket találunk, ez a hipotézisünk be is bizonyosodott” – mondta a régész. Hozzáfűzte, tavaly november végére lezárult az ásatás, dokumentáltak minden leletet, amelyeket a restaurálás után kiállítanak majd a múzeumban. A feltárás eredményét a Múzeumok éjszakája rendezvényen, szombaton a nyilvánosság előtt is bemutatta Csíkszeredában a kutatás vezetője.