Felavatták Pakó Benedek atya, a Jó Pásztornak készíttetett székelykapuját

A nevét viselő székelyudvarhelyi papi otthont egy fénysugárnak érzi Pakó Benedek atya: Jézus, mint fényforrás elűzi benne a betegség, a magány, a gyász, a veszteség sötétségét. A kapu felirata pedig a 71. Zsoltárból való: „Hogyha elfogy az erőm, akkor se hagyj el, Uram.”

A Nyárádremetéről való tölgyfa ugyanannak a kapufaragónak a keze alatt „virágzódott fel”, aki az ószendeci elkészítésében is közreműködött. A háromszéki faragott kapuk mintakincse mutatkozik meg a gyalogkapun: a keletre néző bejárón az életfa palmettás, tulipános, a nyugatra néző oldalon pedig megjelenik a naprózsa, a szegfű, mint jelképes növényi díszítőelem, valamint a székely címerből a Nap, a Hold és három csillag.

Csintalan László, nyugalmazott plébános, az otthon lakója kért áldást a kapura. Elhangzott: segítse a Jó Pásztor a a papok és idősek otthonának mindenkori lakóit, munkatársait és áldja meg mindazokat, akik a jelképes kapun oda érkeznek.

A kapuállító hálája szól a szülei által biztosított otthonért, a második otthonért, a teológiáért, és minden szolgálati helyéért, ahol lakása, „élete” volt – segédlelkészként Gyergyóditróban, majd plébánosként Petrillán illetve Aninószán, utána Csíkszépvízen végül pedig Szászrégenben. Két utóbbi településen ottani szolgálatára is székelykapu kapuk emlékeztetnek. A hétfőn megáldott pedig mindarra, amit a Jó Pásztortól kapott élete és papsága során.