
Fotó: Tuchiluș Alex
Az ágyúöntő Gábor Áron majdnem napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1849. július 2-án vesztette életét Uzon és Kökös között, ám holttestét csak két nappal később tudták elhantolni az eresztevényi református templom mellett. Az ott 1892-ben felállított emlékműre eredetileg egy kerekes ágyút is terveztek, a hiányosságot csak mostanra sikerült pótolni.
2024. július 03., 10:442024. július 03., 10:44
2024. július 03., 16:352024. július 03., 16:35
Az 1849. július 2-i székely-orosz összecsapást a történészek egy része második kökösi csataként tartja számon, mások nem is sorolják a tulajdonképpeni ütközetek közé, de ez a lényegen nem változtat: itt halt hősi halált a szabadságharc alatt közel hetven ágyút öntető Gábor Áron, miután az ellenség háromfontos ágyúgolyója szétroncsolta a bal karját.
– egy későbbi visszaemlékezés szerint „a golyó áthatolt mellébe is s szivét tépte szét, úgy hogy az ágyuhős abban a pillanatban kilehelte lelkét.” A körülötte állók kezdetben igyekeztek nem verni nagydobra a tragédia hírét, de a végtelenségig eltitkolni sem lehetett.
A szobrászati alkotás Gerenday Antal pesti kőfaragó, szobrász műhelyében készült
Fotó: Tuchiluș Alex
Miután az oroszok visszavonultak, hadsegéde, Nagy Sándor az uzoni Tatrangi Sándor birtokára vitette a parancsnok holttestét, ahol valószínűleg nyomban elhantolták, és csak másnap indultak el vele az onnan mintegy 50 kilométerre eső szülőfaluja, Bereck irányába, hogy ott végakaratának megfelelően végső nyugalomba helyezzék.
De alig 12 kilométer megtétele után, tartva a környéken sertepertélő muszkáktól, akik maguk is a holttest után kutakodtak, hogy azt elrettentő példaként közszemlére tehessék ki,
Csendben, harangszó nélkül, és azon körülmény kényszerű figyelmen kívül hagyásával, hogy Gábor Áron katolikus vallásban nevelkedett.
A harci helyzet alakulása folytán, illetve a szabadságharc bukását követően aztán a hazaszállítás kérdése lekerült napirendről, és így ez maradt a székely tüzérség megteremtőjének örökös nyughelye – még hosszú ideig kozák lovasok által feldúlva, gondozatlanul, gyommal benőve. Csak az enyhülés után kezdték rendezni, virággal beültetni, kopjafa is került oda, sőt egy eresztevényi család „sirkövet állított és csinos léczes kerítéssel a sirt körülvétette, hogy jel nélkül ne maradjon addig is a nagy hős nyughelye, mig a hálás utókor tömegesen szebbet, jobbat, s a néhai érdemeihez méltóbbat emeltethet.”
Már a Rikán Belüli Honvéd Segélyező Egylet 1861-ben történt megalakulásakor felmerült egy Gábor Áronhoz méltó emlékmű gondolata, bár
Eme utóbbi verzió a köpeci csata emlékére elsőként kopjafát állíttató Bitai Baikó Lajos által 1873-ban „kirobbantott” sajtóvita eredményeként diadalmaskodott.
Az eresztevényi síremlék. Nagy Lázár rajza a Vasárnapi Újság 1893. március 12-i számában
Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10.
Igaz, a Székelyföld című lap hasábjain még 1884-ben is így morfondírozott „egy invalidus”: „Valahányszor Eresztevény mellett járok, Áron bácsi szelleme mindannyiszor megállít, ezen kérdést harsogja fülembe: Hát, édes komám, hol vannak azon márványkövek, melyeket még a hatvanas években a hazafias kegyelet számomra kifaragtatott volt? Mely kérdésére arczpirulva felelem: Azok bizony, kedves komám, Kézdi-Vásárhelyen a Szentkatolna felőli utczában levő Rudolf-kórház udvarán hevernek kilencz darabban s ott is fognak szégyenünkre – hogy ne mondjam, gyalázatunkra – hányódni, mig a világ…”
A Háromszék vármegyei államépítészeti hivatal Gyárfás Győző királyi főmérnököt bízta meg a síremlék megtervezésével, akinek apja maga is hadnagyként szolgált a szabadságharc zászlója alatt. A Székely Nemzet című lap 1891. február 5-i híradása szerint „az oszlop tetejére későbben jelvényszerű díszítés fog alkalmaztatni: teljesen kiképzett, kerekes ágyút ábrázoló öntvény”.
hogy legyen ahová „eljárjon lelkesedést meríteni a múltakból, és hazaszeretetet tanulni a jövőre a mai és a következő nemzedék”.
Gábor Áron rajta helyet kapó koszorús félprofilja Gerenday Antal pesti kőfaragó, szobrász műhelyében készült, és Gyárfás azt a családtagok arcvonásai, illetve egy, a Gábor Áront személyesen ismerők leírása alapján 1881-ben készült rajz segítségével mintázta (másolatát 1959-ben a sepsiszentgyörgyi volt megyeháza homlokzatára tették fel).
A Gábor Áronról készült portrérajz a Vasárnapi Újság 1881. április 10-i számában
Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10.
Az alája kerülő „hadijelvényes kődíszítmény” másolat, az eredetije a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található. Ez utóbbit egyébként báró Szentkereszty Béla ajánlotta fel, és a tervező érve, miszerint „méretei és kivitele sem művészi tekintetből nem kielégítő, sem pedig a szándékolt effektust előidézni nem képes, úgy hogy mellőzése az emlékoszlopra nézve egyáltalában nem volna hátrányos”, nem talált meghallgatásra.
Az obeliszket Bogdán Flórián és Zuliáni Péter helyi mesterek készítették el málnási kőből, ám annyi pénz nem gyűlt össze, hogy a tetejére rákerülhessen a tervezett „jelvényszerű díszítés”. Gyárfás hiába javasolta estélyek és mulatságok rendezését, „hogy a kegyeletes székely nemzeti czél minél előbb megvalósuljon és méltóképpen őriztessék meg Gábor Áron emlékezete”, a hiányosságot sem akkor, sem később nem sikerült pótolni, még az emlékmű legutóbbi, 2014-es felújításakor sem.
Az Emlékezés erdeje immáron tíz éve sűrűsödik
Fotó: Tuchiluș Alex
Ám teljes feledésbe mégsem merült, és a kézdivásárhelyi Rotary Klub, a Hármas Alapítvány, Maksa község önkormányzata, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és Kovászna Megye Tanácsa, valamint más helyi partnerek összefogása révén most végre sikerült „befejezni” az emlékművet.
Az esemény keretében székely zászlót vonnak fel Gábor Áron tiszteletére, beszédet mond Deszke János helyi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke és Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Csomós László berecki plébános és Dénes Szabó Levente sepsibesenyői református lelkipásztor áldását követően az ünneplők átvonulnak a szomszédos Benke-kúriába, ahol megkoszorúzzák Gábor Áron 2013 óta álló mellszobrát, Vetró András alkotását.
Ugyanott 19 órakor beltéri kiállítás nyílik A szabadságharc mécsesei címmel, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy jóvoltából, majd Váry O. Péter újságíró vetített képes előadásban mutatja be Gábor Áron végső nyughelyének históriáját.
Eresztevény 1964-ig külön falu volt Háromszéken, mígnem Maksához nem csatolták. Neve többnyire a fiatal sarjerdőt jelentő, régi magyar eresztény főnévből eredeztetik, ám Kővári László másként magyarázza az Erdély régiségeiben (Pest, 1852), és ő is kétféleképpen: „Egyik névszármaztató azt mondja, mikép régen a székelyek azon dombon hol a maksai templom áll, zárták népgyüléseiket, s lovaikat ide ereszték ki, s e kieresztésről lenne Eresztevény. Mások szerint egy tatárfutás alkalmával, a tatárok annyi rabot fűztek vala fel, hogy alig haladhattak. Itt egy tatár igy szólt urához: erezd a vént. A véneket tehát elbocsáták, s lett a hely az eleresztett vénekről Eresztevény.” Református temploma 1818-ban épült, tíz ével ezelőtt Gábor Áron síremléke mellett, 21 kopjafa felállításával elkezdődött az Emlékezés erdejének kialakítása, amely azóta tovább „sűrűsödött”.
Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.
Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
szóljon hozzá!