Hirdetés
Hirdetés

Felavatása után 132 évvel fejezik be Gábor Áron eresztevényi síremlékét

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

Az ágyúöntő Gábor Áron majdnem napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1849. július 2-án vesztette életét Uzon és Kökös között, ám holttestét csak két nappal később tudták elhantolni az eresztevényi református templom mellett. Az ott 1892-ben felállított emlékműre eredetileg egy kerekes ágyút is terveztek, a hiányosságot csak mostanra sikerült pótolni.

Kocsis Károly

2024. július 03., 10:442024. július 03., 10:44

2024. július 03., 16:352024. július 03., 16:35

Az 1849. július 2-i székely-orosz összecsapást a történészek egy része második kökösi csataként tartja számon, mások nem is sorolják a tulajdonképpeni ütközetek közé, de ez a lényegen nem változtat: itt halt hősi halált a szabadságharc alatt közel hetven ágyút öntető Gábor Áron, miután az ellenség háromfontos ágyúgolyója szétroncsolta a bal karját.

A tüzérségi párbajt vezénylő őrnagy azonnal leesett fehér lováról, majd csakhamar belehalt súlyos sérülésébe

– egy későbbi visszaemlékezés szerint „a golyó áthatolt mellébe is s szivét tépte szét, úgy hogy az ágyuhős abban a pillanatban kilehelte lelkét.” A körülötte állók kezdetben igyekeztek nem verni nagydobra a tragédia hírét, de a végtelenségig eltitkolni sem lehetett.

A szobrászati alkotás Gerenday Antal pesti kőfaragó, szobrász műhelyében készült •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

A szobrászati alkotás Gerenday Antal pesti kőfaragó, szobrász műhelyében készült

Fotó: Tuchiluș Alex

Miután az oroszok visszavonultak, hadsegéde, Nagy Sándor az uzoni Tatrangi Sándor birtokára vitette a parancsnok holttestét, ahol valószínűleg nyomban elhantolták, és csak másnap indultak el vele az onnan mintegy 50 kilométerre eső szülőfaluja, Bereck irányába, hogy ott végakaratának megfelelően végső nyugalomba helyezzék.

De alig 12 kilométer megtétele után, tartva a környéken sertepertélő muszkáktól, akik maguk is a holttest után kutakodtak, hogy azt elrettentő példaként közszemlére tehessék ki,

előbb az eresztevényi Benke-kúria pincéjében rejtették el, majd július 4-én jobbnak látták az ottani református templom mellett ideiglenesen elhantolni.

Csendben, harangszó nélkül, és azon körülmény kényszerű figyelmen kívül hagyásával, hogy Gábor Áron katolikus vallásban nevelkedett.

Áron bácsi szelleme

A harci helyzet alakulása folytán, illetve a szabadságharc bukását követően aztán a hazaszállítás kérdése lekerült napirendről, és így ez maradt a székely tüzérség megteremtőjének örökös nyughelye – még hosszú ideig kozák lovasok által feldúlva, gondozatlanul, gyommal benőve. Csak az enyhülés után kezdték rendezni, virággal beültetni, kopjafa is került oda, sőt egy eresztevényi család „sirkövet állított és csinos léczes kerítéssel a sirt körülvétette, hogy jel nélkül ne maradjon addig is a nagy hős nyughelye, mig a hálás utókor tömegesen szebbet, jobbat, s a néhai érdemeihez méltóbbat emeltethet.”

Hirdetés

Már a Rikán Belüli Honvéd Segélyező Egylet 1861-ben történt megalakulásakor felmerült egy Gábor Áronhoz méltó emlékmű gondolata, bár

a vélemények kezdetben megoszlottak aközött, hogy azt a szülőfalujában, netán Kézdivásárhelyen vagy eresztevényi sírhantjánál kellene-e felállítani.

Eme utóbbi verzió a köpeci csata emlékére elsőként kopjafát állíttató Bitai Baikó Lajos által 1873-ban „kirobbantott” sajtóvita eredményeként diadalmaskodott.

Az eresztevényi síremlék. Nagy Lázár rajza a Vasárnapi Újság 1893. március 12-i számában •  Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10. Galéria

Az eresztevényi síremlék. Nagy Lázár rajza a Vasárnapi Újság 1893. március 12-i számában

Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10.

Igaz, a Székelyföld című lap hasábjain még 1884-ben is így morfondírozott „egy invalidus”: „Valahányszor Eresztevény mellett járok, Áron bácsi szelleme mindannyiszor megállít, ezen kérdést harsogja fülembe: Hát, édes komám, hol vannak azon márványkövek, melyeket még a hatvanas években a hazafias kegyelet számomra kifaragtatott volt? Mely kérdésére arczpirulva felelem: Azok bizony, kedves komám, Kézdi-Vásárhelyen a Szentkatolna felőli utczában levő Rudolf-kórház udvarán hevernek kilencz darabban s ott is fognak szégyenünkre – hogy ne mondjam, gyalázatunkra – hányódni, mig a világ…”

Sutba dobott érvelés

A Háromszék vármegyei államépítészeti hivatal Gyárfás Győző királyi főmérnököt bízta meg a síremlék megtervezésével, akinek apja maga is hadnagyként szolgált a szabadságharc zászlója alatt. A Székely Nemzet című lap 1891. február 5-i híradása szerint „az oszlop tetejére későbben jelvényszerű díszítés fog alkalmaztatni: teljesen kiképzett, kerekes ágyút ábrázoló öntvény”.

Az emlékművet 1892. július 31-én avatták fel a különféle vádaskodások által beárnyékolt és emiatt is lassan kibontakozó közadakozás eredményeként,

hogy legyen ahová „eljárjon lelkesedést meríteni a múltakból, és hazaszeretetet tanulni a jövőre a mai és a következő nemzedék”.

Gábor Áron rajta helyet kapó koszorús félprofilja Gerenday Antal pesti kőfaragó, szobrász műhelyében készült, és Gyárfás azt a családtagok arcvonásai, illetve egy, a Gábor Áront személyesen ismerők leírása alapján 1881-ben készült rajz segítségével mintázta (másolatát 1959-ben a sepsiszentgyörgyi volt megyeháza homlokzatára tették fel).

A Gábor Áronról készült portrérajz a Vasárnapi Újság 1881. április 10-i számában •  Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10. Galéria

A Gábor Áronról készült portrérajz a Vasárnapi Újság 1881. április 10-i számában

Fotó: Vasárnapi Újság, 1881. április 10.

Az alája kerülő „hadijelvényes kődíszítmény” másolat, az eredetije a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található. Ez utóbbit egyébként báró Szentkereszty Béla ajánlotta fel, és a tervező érve, miszerint „méretei és kivitele sem művészi tekintetből nem kielégítő, sem pedig a szándékolt effektust előidézni nem képes, úgy hogy mellőzése az emlékoszlopra nézve egyáltalában nem volna hátrányos”, nem talált meghallgatásra.

És a kerekes ágyú?

Az obeliszket Bogdán Flórián és Zuliáni Péter helyi mesterek készítették el málnási kőből, ám annyi pénz nem gyűlt össze, hogy a tetejére rákerülhessen a tervezett „jelvényszerű díszítés”. Gyárfás hiába javasolta estélyek és mulatságok rendezését, „hogy a kegyeletes székely nemzeti czél minél előbb megvalósuljon és méltóképpen őriztessék meg Gábor Áron emlékezete”, a hiányosságot sem akkor, sem később nem sikerült pótolni, még az emlékmű legutóbbi, 2014-es felújításakor sem.

Az Emlékezés erdeje immáron tíz éve sűrűsödik •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Az Emlékezés erdeje immáron tíz éve sűrűsödik

Fotó: Tuchiluș Alex

Ám teljes feledésbe mégsem merült, és a kézdivásárhelyi Rotary Klub, a Hármas Alapítvány, Maksa község önkormányzata, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és Kovászna Megye Tanácsa, valamint más helyi partnerek összefogása révén most végre sikerült „befejezni” az emlékművet.

Ünnepélyes (újjá)avatását július 4-én, csütörtökön 18 órakor tartják a rétyi Kováts András Fúvószenekar és a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület közreműködésével.

Az esemény keretében székely zászlót vonnak fel Gábor Áron tiszteletére, beszédet mond Deszke János helyi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke és Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Csomós László berecki plébános és Dénes Szabó Levente sepsibesenyői református lelkipásztor áldását követően az ünneplők átvonulnak a szomszédos Benke-kúriába, ahol megkoszorúzzák Gábor Áron 2013 óta álló mellszobrát, Vetró András alkotását.

Ugyanott 19 órakor beltéri kiállítás nyílik A szabadságharc mécsesei címmel, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy jóvoltából, majd Váry O. Péter újságíró vetített képes előadásban mutatja be Gábor Áron végső nyughelyének históriáját.

Eresztevény 1964-ig külön falu volt Háromszéken, mígnem Maksához nem csatolták. Neve többnyire a fiatal sarjerdőt jelentő, régi magyar eresztény főnévből eredeztetik, ám Kővári László másként magyarázza az Erdély régiségeiben (Pest, 1852), és ő is kétféleképpen: „Egyik névszármaztató azt mondja, mikép régen a székelyek azon dombon hol a maksai templom áll, zárták népgyüléseiket, s lovaikat ide ereszték ki, s e kieresztésről lenne Eresztevény. Mások szerint egy tatárfutás alkalmával, a tatárok annyi rabot fűztek vala fel, hogy alig haladhattak. Itt egy tatár igy szólt urához: erezd a vént. A véneket tehát elbocsáták, s lett a hely az eleresztett vénekről Eresztevény.” Református temploma 1818-ban épült, tíz ével ezelőtt Gábor Áron síremléke mellett, 21 kopjafa felállításával elkezdődött az Emlékezés erdejének kialakítása, amely azóta tovább „sűrűsödött”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
Hirdetés