Fejlődési rendellenességek jeleit mutatja a gyerek? Minél előbb szakemberhez kell fordulni

A vizsgált óvodáskorú gyermekek 20 százalékánál fedeztek fel valamilyen eltérő fejlődésre utaló jelet a Prosperitas Vitae Egyesület nemrég lezárult óvodai szűrőprogramjában, amelyet a Csíki-medence óvodáiban végeztek, és amely során több mint 1200 gyermek állapotát mérték fel.

Sok a beszédhibás gyermek, kevés a szakember

Több mint 1200 óvodás fejlődési állapotát mérték fel egy szűrőprogram révén a csíki medencében. Kiderült, hogy sok a beszédhibás gyermek.

Molnár Annamária, az egyesület munkatársa, a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ pszichológusa és mozgásterapeutája, aki szintén részt vett a felmérésben, elmondta, az előítéleteket szeretnék enyhíteni, a szülőket tudatosabbá tenni. Hiszen nemcsak a súlyos sérüléssel rendelkező gyermekeket kell fejleszteni, hanem azokat is, akik alig láthatóan vagy észlelhetően ugyan, de nem koruknak megfelelően viselkednek, fejlődnek valamely területen, mert ezek a kisebb eltérések a későbbiekben komoly viselkedésbeli problémává válhatnak, vagy megnehezíthetik az iskolai beilleszkedést.

– hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, sok esetben ugyanis bepótolható, visszafordítható a fejlődési eltérés.

A gyermekeket három nagy területen vizsgálták: a kognitív készségeiket (mennyire értik meg az adott feladatot), a mozgáskészségeiket (nagymozgás és finommotorika) és szocializációs készségeiket mérték fel. Sok óvodásnál beszédproblémákat (megkésett beszédfejlődést) észleltek, de nagy számban voltak figyelem- és viselkedészavarral, illetve szocializációs problémával küzdők is. Ugyanakkor többen is autisztikus tüneteket mutattak. „Fontosnak tartjuk a kiszűrt gyerekek komplex vizsgálatát, hogy fel tudjuk tárni a tünetek mögött húzódó okokat, és időben szakszerű segítséget tudjunk nyújtani, ha szükséges” – emelte ki.

Szente Ibolya, a csíkszeredai Micimackó napközi igazgatója a téma kapcsán érdeklődésünkre arról beszélt, ők is azt tapasztalják, hogy egyre több a sérült gyermek. „Ennek oka lehet az is, hogy most már jobban odafigyelünk ezekre.

– mondta a harminc éve pedagógusként dolgozó intézményvezető. Hozzátette, mostanában viszont nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek, ezért több szűrőprogramon esnek át a gyermekek.

„Ez mind nagyon jó, de mivel kényes témáról van szó, megfontoltan kell levonni a következtetéseket, nem szabad egy adott gyermekre hirtelen ráhúzni, hogy baj van vele” – magyarázta az igazgató, aki úgy véli, a felületes szűrések, felmérések mellett egy komplexebb, mélyrehatóbb vizsgálatra van szükség, hogy meg lehessen állapítani, hogy egy gyermek a korának megfelelően fejlődik-e. Azt látták, hogy a szülők hozzáállása is változó, van, aki nyitottan fogadta, mást rosszul érintett, hogy valamilyen fejlődési lemaradás van a gyermekénél.

– jegyezte meg.

Az óvodák, napközik esetében Szente Ibolya azt tartaná a leghatékonyabbnak, ha saját szakembert tudnának alkalmazni, vagy ha legalább két-három óvodának volna egy fejlesztő pedagógusa, aki hetente több alkalommal elmenne az óvodákba. Hasonlóan járna el, mint a pszichológus, aki rendszeresen az óvodában tölt egy napot, ismeri a gyermekeket. „Olyan fejlesztő szakemberekre volna szükség, akik ismerik a gyermekeket, hiszen fél óra játék után nem sok mindent lehet leszűrni” – tette hozzá.

Az óvónőknek kihívás a sérült gyermekeket integrálni, számukra jelentene segítséget egy fejlesztő szakember, aki adott helyzetekre megoldást tud javasolni. A Micimackó napközibe két autista gyermeket fognak felvenni, akiket valamilyen szinten integrálni kell, esetükben is sokkal hatékonyabb lenne, ha épületen belül fejlesztenék. A fejlesztő szakemberek jelenléte mellett nagyon sokat segítene az óvodáknak az is, ha sokkal több mozgáslehetőséget tudnának biztosítani a gyermekeknek. „Romániai szinten probléma, hogy az óvodák nagy hányada nem rendelkezik saját sportteremmel, holott nagy szükség volna rá” – osztotta meg Szente Ibolya. Csíkban különösen jó lenne, hiszen hosszú a tél, és a gyerekek kevesebb időt tölthetnek a szabadban.

Minden eltérő fejlődést mutató gyermek kihívást jelent az óvónőknek, hiszen külön figyelmet igényelnek – mondta Tóth-Harsányi Éva, a székelyudvarhelyi Zsibongó Napközi Otthon igazgatója, hozzátéve, hogy egy 25 fős csoportban nehéz ennek az elvárásnak is eleget tenni, főleg úgy, hogy a nagy személyzeti leépítések után most már dadák sem segítik a pedagógus munkáját. Ő is úgy vélte, hogy az óvodákban szükség volna fejlesztő szakemberekre. Ugyanakkor megemlítette, hogy

egy logopédusra vagy pszichológusra több száz gyermek jut, a kevés szakember nem fedi le a valós igényeket.

Az igazgató meglátása szerint egyre több a különleges figyelmet igénylő gyermek, egyre több az autisztikus jegyeket mutató és viselkedészavaros óvodás. A szülőknek pedig egyre kevesebb idejük van foglalkozni a gyermekekkel, gyakran nem is veszik tudomásul, ha gond van. „Ha valamit felfedezünk, akkor nagyon finoman kell közölnünk ezt a szülőkkel, mert általában nehezen fogadják el, van olyan, aki szégyelli, van, aki eltitkolja, más úgy tesz, mintha semmi baj nem lenne. Sok időbe telik, amíg dűlőre jutunk egyes szülőkkel, pedig ez fontos, hiszen közösen kell kezelnünk a helyzetet” – jegyezte meg a pedagógus.

Arra, hogy pontosabb képet kapjanak az adott gyermek fejlődési állapotáról, minden esetben mélyrehatóbb kivizsgálás szükséges.

A szülők a csíkszentmártoni fejlesztőközponthoz is fordulhatnak, ahol a szakemberek ingyenesen elvégzik a komplexebb szűrést.

Olykor több alkalomra is szükség van, amíg diagnózist tudnak felállítani. Szolgáltatásaikat térítésmentesen biztosítják, Prosperitas Vitae nevű egyesületük azonban adományokat is elfogad. A terápiák gyakorlatilag játékos foglalkozások, melyek során a gyógytornász, a gyógypedagógus és a pszichoterapeuta foglalkozik a gyermekkel, vannak esetek, amikor mindhárom szakember bekapcsolódik egy gyermek kezelésébe.