Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Beváltak, jól működnek az elektromos iskolabuszok

21:03

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé

21:01

Az államfő szerint jelenleg Grindeanu és Mureșan sem tudna kormányt alakítani

20:45

Tömbházra dőlt egy fenyőfa Szászrégenben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Fagy, szárazság, hóhiány – rossz együttállás a mezőgazdaságban

Rendkívül kevés csapadék volt januárban Hargita megyében, még nem tudni, milyen hatással lesz ez az ősszel elvetett gabonák fejlődésére

Fotó: Csató Andrea

Próbára teszi az időjárás az őszi vetéseket Hargita megyében. Az utóbbi időben tapasztalható fagyok a hótakaró hiánya miatt veszélyeztetik az idei őszigabona-termést, és az sem tesz jót a helyzetnek, hogy januárban rendkívül kevés volt a csapadék.

Széchely István

2025. február 12., 07:582025. február 12., 07:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Hargita megyében tavaly majdnem 15 ezer hektáron termesztettek őszi gabonaféléket – többnyire őszi búzát – a gazdák, ez teszi ki az egyik legjelentősebb hányadát a Hargita megyei termőföldeknek.

Az idei terméshozamot már a tél vége előtt „beállíthatja” a természet, és a jelenlegi körülmények alapján nem a rekordtermésnek készül megágyazni az időjárás.

A sokévi átlagnál jóval kevesebb volt a csapadék januárban, a szárazság mellett pedig a hó nélküli fagyok is veszélyt jelentenek az őszi vetésekre.

Egyelőre az a gond, hogy olvadt és fagyott, és a föld úgymond mozgott a víz hatására. Hogy a száraz fagyoknak – amiket most is tapasztalhatunk – milyen hatása lesz a vegetáció beindulására a növényekben, azt még nem tudjuk, ez csak később dől el”

– közölte az aktuális helyzetről Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Fotó: Csató Andrea

Az általános csapadékhiány jelenti a legfőbb gondot, a csapadék pedig hó formájában kellene jöjjön, hogy a hótakaró védelmet biztosítson a fagyok ellen az őszi vetéseknek. Amint azt Romfeld Zsolt elmondta:

kevés volt a csapadék télen, a múlt hónapban például mindössze 6-8 liter, ami rendkívül csekély mennyiség, mindössze a negyede a sokévi átlagnak.

Hogy a kedvezőtlen időjárási körülményeknek milyen következményei lesznek, az pontosabban csak tavasszal, március végén, április elején derül majd ki, amikor a föld hőmérséklete éjjel, nappal fagypont fölé emelkedik és a vegetáció beindul a növényekben. Az biztos, hogy nagy szükség lenne a csapadékra, lehetőleg minél többre, hiszen „a jóból soha nem elég” – válaszolta kérdésünkre Romfeld Zsolt.

Fotó: Csató Andrea

Azt, hogy az idén januári csapadékmennyiség mennyire kevés volt, jól tükrözik a megyei mezőgazdasági igazgatóság korábbi évekből származó adatai is.

2024 januárjában négyzetméterenként 35,3 liter csapadékot mértek Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen 26,2-t, Gyergyóalfaluban pedig 18,7-et. Ez 26,7 literes átlagot eredményezett, ami valamivel kevesebb a 27,3 literes sokévi átlagnál.
2023 januárjában még jobb volt a csapadékátlag a megyében, akkor Csíkszéken 27,4, Udvarhelyszéken 43,4, Gyergyószéken pedig 42,9 liter csapadékot mértek négyzetméterenként, ami 37,9 literes megyei átlagmennyiséget eredményezett.