Esélyegyenlőség a nyomornegyedekben élőknek is

A nyomornegyedekben élőkön segíteni kell. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

SAVE – Esélyegyenlőség a marosvásárhelyi informális települések lakói számára címen indított projektet a Divers egyesület a Make Better egyesülettel partnerségben. Azt szeretnék többek között, hogy az illegálisan felépített épületekben, valamint a nyomornegyedekben élők is bekapcsolódhassanak a városi közösségekbe.

Székelyhon

2021. november 17., 21:512021. november 17., 21:51

2024. augusztus 19., 09:472024. augusztus 19., 09:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az informális települések – köznyelven nyomornegyedek – olyan városrészek, utcák, amelyek egy hirtelen népességnövekedés vagy városba költözési hullám nyomán jönnek létre építkezési engedélyek nélkül, és általánosan jellemző rájuk az elégtelen infrastruktúra, mélyszegénység.

2019 júliusában hirdették ki azt a törvényt, amely alapján elismerhetők és legalizálhatók az informális települések Romániában. Ennek értelmében 2021 augusztusában Maros megyében is létrejött egy bizottság, amely arra hivatott, hogy az életkörülmények javításához szükséges intézkedések bevezetését irányítsa. Koreck Mária bizottsági tag, a Divers egyesület elnöke a Székelyhonnak elmondta, a SAVE projekt célja elérni az informális telepek, településrészek létezésének elismerését, és tudatosítani szeretnék, hogy sürgősen szükség van egy helyi stratégia kidolgozására, majd végrehajtására, ami megfelelő életkörülményeket biztosít az informális telepek lakóinak.

Marosvásárhelyen két kisebb és kompaktabb, éppen ezért átláthatóbb informális telep felméréséről van szó: a Băneasa utcai épületek és lakói, valamit a Maros-parti kolóniák.

Mindkét hely jellegzetessége, hogy több a gyerek, mint a felnőtt, akik nem mindig járnak iskolába, és nem feltétlenül azért, mert nem akarnak. A Băneasa utcai, kastélynak nevezett szociális lakásban, illetve a körülötte felhúzott barakkokban több család telepedett le, a marosparti kolóniában egy nagyobb családról van szó.

Mint Koreck Mária elmondta, a projekt első fázisában kérdőívekkel mérik fel az érintettek szociális helyzetét, majd a felmérések alapján egy esettanulmányt készítenek a közösségek jelenlegi helyzetéről és szükségleteiről. Az esettanulmány eredményei adják majd a kiindulópontot a december 10-ére tervezett konferenciának, ami szintén a projekt nevét viseli. A konferencia fő kérdései, hogy

elismeri-e a város a telepek létezését és az ezekkel járó gondokat, valamint azt, hogy mit jelentenek ezek a jövőre nézve?

Remélhetőleg megfogalmazódnak olyan stratégiai és operatív intézkedések, amelyek elősegítik az érintettek életkörülményeinek javítását. Fontos része a projektnek az a helyszíni látogatás is, amit a konferencia előtti napon terveznek megejteni a tanácsosokkal a telepeken.

Mint megtudtuk, ez egy kezdő lépés a probléma felmérésére és a megoldási stratégiák kialakítására. Amit el akarnak érni vele, hogy legyen nyitottság ezekre az informális telepekre vonatkozóan, és hogy elkezdjen dolgozni a bizottság megyei szinten. Remélik, hogy Marosvásárhely vezetősége beleépíti ezeket a városrészeket a fejlesztési stratégiájába, és hogy együttműködés alakul ki a közösségek érdekeivel foglalkozó szervezetek között.

Szilágyi Panna