Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:54

Nincs továbbjutás, de sok tapasztalattal utazik haza a Gyergyói HK Angelesből

18:45

Rogobete: sem életjel-monitor, sem defibrillátor nem volt a fogorvosi rendelőben, ahol meghalt a kétéves kislány

18:41

Rászámolt ellenfelére a VSK Székelyudvarhely

18:11

Dráma az utolsó másodpercben, Parrott egymaga temette el a magyar vb-reményeket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség igazgatója is érintett egy bírósági ügyben

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Nincs megállás? Helyenként már nálunk is 8 lej fölött egy liter gázolaj

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Éretten döntött a papi hivatás mellett

Bojtor Attila György vágya, hogy segítsen az embereknek Istennel együtt boldogabbnak lenni

Fotó: Gegő Imre

A csíkszeredai Szent Ágoston-plébániatemplomban mutatta be első ünnepélyes szentmiséjét vasárnap Bojtor Attila György, akit június 29-én Jakubinyi György érsek szentelt áldozópappá Gyulafehérváron. Az ünnepi szentmise után beszélgettünk a fiatal lelkipásztorral, aki augusztus elsejétől a kolozsvári Szent Mihály-plébánián kezdi papi szolgálatát.

Szabó Kamilla-Mária

2017. július 11., 10:242017. július 11., 10:24

2017. július 11., 10:292017. július 11., 10:29

Az első szentmise nagyon felemelő élmény volt számára – mondta el. Érzelmileg is meghatotta az esemény, elsősorban maga a cselekmény miatt, amit végeztek, ugyanakkor az is, hogy annyi ismerőse összegyűlt, és ott láthatta őket, együtt ünnepelhettek. A szentmisén Oláh Zoltán, a papnevelő intézet szentírástanára mondott szentbeszédet, és azért választotta őt az újmisés, mert nagyon sokat tanult tőle az elmúlt években.

Most kezdődik a munka

Azt is megjegyezte, annak ellenére, hogy hét évig tartott a képzés, az igazi munka csak most kezdődik. „Most kell az emberekért odaadnom magam, ami egy megfoghatatlan mondat, de minden helyzetben meg kell találni, hogy mit jelent. Tudom, hogy nem lesz könnyű, kihívásokkal és szenvedéssel is fog járni, de

az a reményem, vágyam, hogy segíthetek az embereknek valamennyivel boldogabbnak lenni Istennel együtt.”

Azzal kapcsolatban, hogy Kolozsvárra helyezték ki, elismerte, meglepődött a döntésen, de nagy ajándékként tekint erre, hiszen a kincses városban járt egyetemre, sok embert ismer ott.

Fotó: Gegő Imre

Papi jelmondata Szent Pál apostoltól származik: az erő a gyöngeségben lesz teljessé (2Kor 12,9). Az áldozópap elmondása szerint amiatt választotta ezt a gondolatot, mert ez számára összefoglalja az ember és az Isten kapcsolatának egyik legfontosabb elemét: azt, hogy az ember Isten által működik, még akkor is, ha az ember gyenge, elégtelen. Isten azt is fel tudja használni bennünk a jóra, ami emberi szemmel nézve nem jó – magyarázta.

Időre volt szüksége

Érdeklődésünkre azt is kifejtette, esetében hosszabb folyamat volt, amire elköteleződött a papi hivatás mellett. „Gimnazista koromban jutott először eszembe, hogy pap legyek. Akkor mélyült el a vallásosságom, akkor kezdtem igazán gyakorló vallásos életet élni” – fejtegette. Megjegyezte ugyanakkor, noha a gondolat már akkor megfordult a fejében, de az érettségikor mégsem érezte úgy, hogy kész lenne rá. Úgy vélte, szüksége van még időre, hogy megfontolja, pap legyen-e vagy sem.

Fotó: Gegő Imre

Ezért érettségi után előbb elvégeztem egy hároméves alapképzést, ami alatt sok minden történt velem. Megismertem számos embert, ifjúsági csoportot, különböző egyházi közösségeket, személyeket. Abban a három évben rengeteget alakultam, így érettebb fejjel döntöttem úgy, hogy elindulok ezen az úton.

Kérdésünkre, hogy kik támogatták leginkább döntésében, kik voltak legnagyobb hatással rá, azt válaszolta, hogy az az egyetemista vallásos ifjúsági közösség, ahová Kolozsváron járt, és az a pap, aki velük foglalkozott.

Azok számára, akik érzik magukban az Istennek szentelt életre való hívást, azt tanácsolja, hogy soha ne hagyják abba keresni az Istent, még akkor sem, ha úgy érzik, megtalálnak, felismernek belőle valamit.