Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Tömegétkeztetés háztáji forrásból – fontos figyelni, hogy ne váljon szalmonellabüfévé a svédasztal

20:55

Nem omlott össze a magyar válogatott, háromszor is betalált az amerikaiak ellen

20:39

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása

20:19

Tudomásul vette Bolojan a kulturális miniszter lemondását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Varga Miklós éneke és Lupus atya üzenete szólt a zarándokokhoz Gyimesbükkben

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Hun katonai jelenlét Erdélyben? A marosszentgyörgyi lelet szerint igenis elképzelhető

A férfi arcrekonstrukcióját Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa készítette el

Fotó: Nagy László

Marosszentgyörgy mellett talált lovas hun temetkezés eredeti maradványait is bemutatták a hétvégén Bugacon tartott hagyományőrző rendezvénysorozaton.

Székelyhon

2019. augusztus 19., 12:432019. augusztus 19., 12:43

2019. augusztus 19., 13:092019. augusztus 19., 13:09

Természetes körülmények között elhunyt előkelőséget rejtett a sír, amelyet öt évvel ezelőtt tártak fel. A lelettel kapcsolatban tartott előadásában Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, a marosvásárhelyi terelőút feltárási munkálatai során került elő 2014-ben Nagyernye határában egy gepida temető, illetve egy hun sír. Az utóbbiban talált emberi maradványok vizsgálatai során megállapították, hogy 26 éves korában elhunyt férfiról van szó, aki katonai pozíciót tölthetett be. Ez a felfedezés még inkább megerősíti azt az elméletet, miszerint

komolyabb hun katonai jelenlét volt Erdély területén.

A sírmellékletekben, amelyek részben a datálását is segítették, késői római, az ötödik század második feléből származható korsó, valamint germán eredetű kis arany csat és csontfésű került elő. Mint elhangzott, a Maros Megyei Múzeum régészének, Gál Szilárdnak tűnt fel, hogy a koponyát mesterségesen torzították, ez mások mellett a hunokra jellemző. Az eljárást gyerekkorban végezték,

fáslival helyeztek szorítókötést a fejre, ezáltal a koponya megnyúlt, amely a felnőttkorban félelmetesebb, robusztusabb megjelenést adott az embernek.

A hun lovas sírja

Fotó: Nagy László

A csontváz DNS-vizsgálata során kiderült, hogy anyai és apai ágon belső ázsiai származású egyénről van szó. A Kárpát-medencében ritkán fordul elő, hogy mindkét ágról ilyen tiszta legyen a génállomány. A lovas feltehetőleg katona volt, de valószínűleg bőrműves tevékenységet is végezhetett. A metszőfogai v alakú kopása ugyanis erre utal, a munka során a fogaival rögzíthette a munkadarabokat, ez okozhatta a sajátos kopást. A csontvázat a következőkben konzerválják, illetve további vizsgálatoknak vetik alá.

Ősök napja Bugacon

Ötödik alkalommal került sor a Kárpát-medence egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepére, az Ősök napjára. A pénteken kezdődött, vasárnapig tartott eseménnyel a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állítottak emléket a szervezők. A bugaci puszta több mint ötven hagyományőrző és sporteseménynek, ismeretterjesztő kiállításoknak és előadásoknak, valamint több tucat koncertnek nyújtott helyszínt. Újdonságként először tartottak nomád felvonulást, amelyen több száz lovas és családtagjaik szekerekkel, tevékkel, bivalyokkal korhűen idézték fel a magyarok bejövetelét.

Nagy László