
A korondi községháza. Két különböző felirat volt, mindkettőt levették
Jogerősen elutasította a bíróság annak megállapítását, hogy mekkora összegű pénzbírságot kell fizetnie Korond polgármesterének a Községháza felirat eltávolításának késlekedése miatt. A jogászok szerint ezzel a bírság megállapítása okafogyottá vált.
2020. március 17., 20:012020. március 17., 20:01
Noha van erre vonatkozó ítélet, fizetni nem kell – így áll jelenleg a korondi polgármester megbírságolásának ügye, amely egyúttal a romániai igazságszolgáltatás megosztottságát, egymástól eltérő jogszabály-értelmezését is jellemzi.
A tavaly szeptemberben a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított és most lezárult bírósági eljárás célja az volt, hogy megállapítsák, milyen összegű bírságot kell fizetnie a polgármesternek – mivel korábban ez a döntés született. A keresetet első fokon a Hargita Megyei Törvényszék, most pedig az ítélőtábla jogerősen is elutasította. Így állt elő az a helyzet, hogy az ítélőtábla által a Községháza felirat eltávolítása elmulasztásának sajátos értelmezése miatt megállapított pénzbírságot nem számszerűsítették, tehát kifizetni sem kell.
A felirat eltávolításáról még 2016-ban született jogerős bírósági ítélet az ADEC által indított per nyomán, ezt végre is hajtották. Mivel az ítélőtábla akkor azzal indokolta döntését, hogy a községháza román megfelelője nem a „primăria”, hanem „casa comunală” vagy „casa comunei”, 2017-ben új feliratot tettek ki, amelyen Primăria helyett Casa Comunală szerepelt a Községháza fordításaként. Emiatt az ADEC újabb pert indított Katona Mihály ellen, azt kérve a bíróságtól, hogy kötelezzék a községvezetőt pénzbírság kifizetésére az első jogerős ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt, noha az megtörtént.
A Hargita Megyei Törvényszék 2018 végén úgy döntött, hogy a polgármester köteles a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő pénzbírságot fizetni minden nap késlekedésért, miután a végzés jogerőssé válik, ha a felirat a helyén marad. Noha nem sokkal később levették, másodfokon az ítélőtábla úgy döntött, hogy 2016. október 21-től kell számítani a bírságot, illetve az ADEC számára a napi 100 lejes késedelmi kamatot – amikor az első jogerős ítéletet kihirdették. Ezek összege, amelynek számszerűsítése nem történt meg, meghaladta volna a 360 ezer lejt.
Kérdésünkre Katona Mihály úgy nyilatkozott, ügyvédje szerint, mivel korábban eleget tettek a felirat eltávolításáról rendelkező végzésnek, a pénzbírságnak nincs alapja, így azt nem kell kifizetnie. Ez a községvezető szerinte akkor válik egyértelművé, és akkor lehet majd részleteiben megismerni az ítéletet, amikor megkapják ennek írásbeli indoklását.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
2 hozzászólás