Előadás az obszerváns rendi életvitelről a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban

Rendi évszázadokról és papi-szerzetesi életútjáról is beszélt Szilveszter testvér

Fotó: Veres Nándor

Hogy közelebb kerüljenek az érdeklődők a „szerzetesek asztalához”, a Székelyföldön legrégebbi és legmélyebb gyökerű szerzetesrendről, a ferencesekről, valamint az esztelneki kolostor múltjáról, jelenéről és jövőjéról Kakucs Béla Szilveszter testvér nyújtott ízelítőt szombaton a Haáz Rezső Múzeumban.

Molnár Melinda

2018. június 26., 12:182018. június 26., 12:18

A Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat keretében tartott vetített képes előadással Szilveszter testvér visszavezetett a gyökerekhez, a Ferenc-rend alapítójához, Assisi Szent Ferenchez (1181 vagy 1182–1226). Lelkiség és közösség alakult ki körülötte. A Kisebb Testvérek Rendjének életszabályzatát, a Regulát III. Ince pápa 1209-ben fogadta el. A hármas evangéliumi tanácsra, a szegénységre, a tisztaságra és az engedelmességre tesznek fogadalmat. Szilveszter testvér továbbá beszélt az obszerváns, a kapucinus és a minorita ferencesekről – a leágazások az életszabályzat értelmezéséből fakadtak. A férfi szerzetesek rendje mellett megalakult a női ág, amelyet Assisi Szent Klára után Klarissza-rendnek vagy második rendnek hívnak. A harmadik avagy világi rend tagjai szabályozott életformát élnek.

Lelki-szellemi központ

Az első ferencesek 1240 és 50 között érkeztek Erdélybe. A Németországból jövők Besztercén, a Magyarországról érkezők Székelyvásárhelyen (Marosvásárhelyen) alapították az első kolostort. Esztelneken 325 éve élnek ferencesek. Szó esett az első, fából épült kolostorukról és kápolnájukról. Kulturális központként is működtek, 1750-ben két iskolájuk volt a településen. Háromszék első állandó színháza is ott alakult: a ferences atyák vezetésével iskoladrámákat adtak elő benne. Egy időszakban a ferences papképzésben is fontos hely volt, a filozófiai karnak adott otthont. 1921-ben kéménytűz martalékává vált a kolostor. Csupán egy Mária-szobor maradt meg a templomban. Az iskolát sikerült leghamarabb újjáépíteniük. Mert bár nem tanítórend a ferences, jelentős szerepet vállaltak az oktatásban és a népnevelésben.

Fotó: Veres Nándor

Csupán 1930 és 36 között nem voltak ferencesek Esztelneken. Az 1950. augusztus 20-ai kitelepítés és a szerzetesek máriaradnai tartózkodása után Esztelneken újraindulhatott a rendi tevékenység, és napjainkig folytonos. Jelenleg csak a templomigazgató él ott, de nagyszabású európai uniós pályázat keretében a következő három évben korszerűsítik a rendházat.

Szilveszter testvér beszélt a szerzetesi habitusról, az élet-, munka- és imaközösségről. Megtudtuk, az eltelepített százhuszonhét szerzetes közül ma hárman élnek, egyikük, Leonárd atya Székelyudvarhelyen. A rend Szent István királyról nevezett erdélyi tartományának tíz működő kolostora van, negyven szerzetessel, akik közül huszonkilencen papok. Elsősorban lelkipásztori és szórványpasztorációs feladatokat látnak el ott, ahol jelen vannak. Székelyudvarhelyen fiúkollégiumot is működtetnek. A ferencesek templomai zarándokhelyek is, a szerzeteseket nyitottságukból és emberszeretetükből adódóan a székely nép az évszázadok során barátként emlegette.

Ferences barát
Kérdésünkre Szilveszter testvér beszélt hivatásívéről is. Kakucs Bélaként született Marosvásárhelyen 1961-ben, Nyárádremetén nőtt fel, ahol az első tíz osztályt is végezte. A középiskolát a gyulafehérvári kántoriskolában fejezte be. Rövid katonai szolgálat után 1981–87 között a Hittudományi Főiskola növendéke volt. Gyulafehérváron szentelte pappá 1987. június 21-én Jakab Antal püspök. Első állomáshelye Zetelaka volt, majd Sepsiszentgyörgy és Szászmedgyes következett. Szilveszter testvért már a teológiai évek alatt foglalkoztatta a szerzetesi élet, de abban az időben a rend nem működhetett. A jelenlegi segédpüspök, Tamás József volt a spirituális, aki egyszer azt a kérdést intézte a papnövendékekhez, hogy mit tennének, ha megnyernék a lottó főnyereményét. Válaszában azt írta, építtetne egy kolostort, és kérné felvételét oda. Jakubinyi érsektől 1994-ben kérte felvételét a ferences rendbe. A főpásztor kérésére két évig még egyházmegyés papként szolgált, majd 1996. szeptember 1-jén lépett a rendbe. Egy hónapig Szászvárosban tartózkodott, majd a noviciátust Magyarországon, Szécsényben folytatta. 1997-ben tette le egyszerű fogadalmát. Utána Szegeden töltött két évet, majd visszatért Erdélybe. Désen, Marosvásárhelyen, Vajdahunyadon, Kolozsváron és Brassóban szolgált. Onnan Kaplonyba majd Csíksomlyóra került. 2014 óta esztelneki templomigazgató.