
Legtöbb hat hónap múlva kész kell legyen a póthíd
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Egy évnyi bürokratikus papírmunka után elkezdődhetett annak a póthídnak az építése, amely a 137-es megyei úton, Décsfalva határában lévő, leromlott állapotú átkelő újjáépítésének előfeltétele.
2019. szeptember 18., 21:002019. szeptember 18., 21:00
„Egyrészt örülök, hogy végre elkezdődött a póthíd megépítése a décsfalvi átkelő mellett, hiszen így már tudunk haladni, másfelől viszont szomorú vagyok, amiért eddig tartott a papírmunka. Olyan engedély is volt, amelyet egy év után adtak ki” – fejtette ki lapunknak Borboly Csaba, a projektet koordináló Hargita Megye Tanácsának elnöke. Emlékeztetett, a póthíd megépítése nem szerepelt az eredeti, a 137-es úton lévő és a Nagy-Küküllőn átívelő átkelő újjáépítési terveiben, ezért is kellett egy új projektként kezeljék. Utóbbi tervezést és újabb engedélykéréseket is jelentett. Nem volt más megoldás, hiszen
Utólag a megyei tanács elnöke is belátta, hogy – ha lassítja is a folyamatot – ez volt a helyes döntés, hiszen ha a Nyikó mentére terelik a forgalmat az építkezés idejére, akkor az tönkre mehet. Utóbbi elképzelést egyébként a közlekedésrendészet sem hagyta jóvá.
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Áfástól összesen 640 ezer lejbe kerül Hargita Megye Tanácsának, hogy egy olyan betonelemekből összeállított póthidat építsenek, amely biztonságos az autós forgalom számára.
Ennek kivitelezését a napokban elkezdte a közbeszerzési eljáráson nyertes vállalat, amelynek hat hónap áll rendelkezésére a munka befejezésére. Borboly szerint ha az időjárás kedvező lesz, már idén elkészülhet a póthíd. Arra is kitért, hogy az említett projekttel párhuzamos a partvédelmi munkálatok is elkezdődhetnek,
Korábban a Szeben megyei Prodial Kft. nyerte el a Décsfalva határában lévő, Nagy-Küküllőn átívelő híd újjáépítésének jogát, és már több mint egy éve várnak a kivitelezéssel az említett bonyodalmak miatt. Egy korábbi sajtótájékoztatón a cég képviselője azt ígérte, hogy a réginél nagyobb vízáteresztő képességű, harminc tonnáig terhelhető átkelőt építenek, amelyet betonelemekből raknak össze. A teljes beruházás értéke áfástól 3,9 millió lej, amelyet saját költségvetéséből finanszíroz majd Hargita Megye Tanácsa.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!