
Legtöbb hat hónap múlva kész kell legyen a póthíd
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Egy évnyi bürokratikus papírmunka után elkezdődhetett annak a póthídnak az építése, amely a 137-es megyei úton, Décsfalva határában lévő, leromlott állapotú átkelő újjáépítésének előfeltétele.
2019. szeptember 18., 21:002019. szeptember 18., 21:00
„Egyrészt örülök, hogy végre elkezdődött a póthíd megépítése a décsfalvi átkelő mellett, hiszen így már tudunk haladni, másfelől viszont szomorú vagyok, amiért eddig tartott a papírmunka. Olyan engedély is volt, amelyet egy év után adtak ki” – fejtette ki lapunknak Borboly Csaba, a projektet koordináló Hargita Megye Tanácsának elnöke. Emlékeztetett, a póthíd megépítése nem szerepelt az eredeti, a 137-es úton lévő és a Nagy-Küküllőn átívelő átkelő újjáépítési terveiben, ezért is kellett egy új projektként kezeljék. Utóbbi tervezést és újabb engedélykéréseket is jelentett. Nem volt más megoldás, hiszen
Utólag a megyei tanács elnöke is belátta, hogy – ha lassítja is a folyamatot – ez volt a helyes döntés, hiszen ha a Nyikó mentére terelik a forgalmat az építkezés idejére, akkor az tönkre mehet. Utóbbi elképzelést egyébként a közlekedésrendészet sem hagyta jóvá.
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Áfástól összesen 640 ezer lejbe kerül Hargita Megye Tanácsának, hogy egy olyan betonelemekből összeállított póthidat építsenek, amely biztonságos az autós forgalom számára.
Ennek kivitelezését a napokban elkezdte a közbeszerzési eljáráson nyertes vállalat, amelynek hat hónap áll rendelkezésére a munka befejezésére. Borboly szerint ha az időjárás kedvező lesz, már idén elkészülhet a póthíd. Arra is kitért, hogy az említett projekttel párhuzamos a partvédelmi munkálatok is elkezdődhetnek,
Korábban a Szeben megyei Prodial Kft. nyerte el a Décsfalva határában lévő, Nagy-Küküllőn átívelő híd újjáépítésének jogát, és már több mint egy éve várnak a kivitelezéssel az említett bonyodalmak miatt. Egy korábbi sajtótájékoztatón a cég képviselője azt ígérte, hogy a réginél nagyobb vízáteresztő képességű, harminc tonnáig terhelhető átkelőt építenek, amelyet betonelemekből raknak össze. A teljes beruházás értéke áfástól 3,9 millió lej, amelyet saját költségvetéséből finanszíroz majd Hargita Megye Tanácsa.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!