A hideg reggeleket testmozgással kezdték, később a lelket erősítették meg úgy, hogy minden napot egy bibliai ige felolvasásával és egyházi, ifjúsági énekekkel indítottak.

„A biblia emberi történetekről szól, és ez jó lehetőséget ad arra, hogy megtanulják, mit jelent az egymásra odafigyelés, a jóság, az alázat” – fogalmazott a pszichológus. Így minden napot meghatározott egy gondolat, érzelem, ami aztán szimbólumát képezhette a kézműves foglalkozásoknak és a közös beszélgetéseknek.

A téli tábor viszont csak akkor igazán télies, ha a fiatalok közel kerülhetnek a természethez, kimehetnek a hóba és élvezhetik is azt, így Olcsvári Tünde szerint a tábor csúcspontját mindig a szánkózás hozza el. A fiataloknak ez a legizgalmasabb program, a munkatársak számára viszont ez jelenti a legnagyobb kihívást. Mint Olcsvári Tünde elmondta,

Ezenkívül az éjszakák is rendszerint gondot jelentenek, hiszen vannak fiatalok, akiket megzavar a környezetváltozás, ilyenkor a gondozók felelősek azért, hogy kényelmet és biztonságot nyújtsanak számukra.

mindenki kiválóan érezte magát” – idézte fel.

Olcsvári Tünde állítja, hogy a táborból hazatérve feledésbe merültek a nehézségek, és mindenki egyetért abban, hogy jövőre is érdemes megszervezni a kirándulást. Előbb viszont a közelgő, február 13-ai farsangi bálra készülődnek, ami az Írisz ház sepsiszentgyörgyi székhelyén kerül megrendezésre, majd tíz nappal később egy hároméves projekt zárókonferenciájára hívják meg az érdeklődőket, ahol a fogyatékkal élők környezettudatosságra való nevelése lesz a központi téma.