Az állami iskola a február végi Bolyaiathon nevet viselő diák-sportvetélkedő előtt cserélte le a régi, megkopott táblát. A „bolyais téli olimpiára” már a megújult, de hiányos tábla díszelgett a sportkomplexum bejárat fölött.

Eltűnt a márványlap

A ’40-es évek végén, a Kazinczy (Kogălniceanu) és a Borsos Tamás utcai kertek államosításával létesített sportbázist 2011. június 17-én, ünnepélyes keretek közt nevezték el a néhai válogatott sportolóról, az iskola egykori aligazgatójáról, Fülöp Györgyről. Ifjúkorában

Hosszú éveken keresztül volt a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója, illetve sportigazgatója, fontos szerepet játszva abban, hogy az egykori Református Kollégium hírneve nemcsak hogy nem csorbult, de elit oktatási intézménnyé nemesedett a szocializmus emberpróbáló, emberi értékeket elsorvasztó időszakában is. Négy évvel ezelőtt Pályán kívül – pályán belül címmel fia, ifj. Fülöp György könyvet jelentett meg a 2001-ben, nyolcvan esztendősen távozott apjáról.

Bár azt nyilatkozta, hogy ő már semmin sem csodálkozik, ami Marosvásárhelyen történik, Fülöp György Magyarországon élő fia mégiscsak meglepődött az intézkedésen. Évekkel ezelőtt azt furcsállta, hogy őt senki nem hívta meg a névadási ünnepélyre, az akkor még életben lévő édesanyjának, Fülöp Georgetának pedig az tűnt kissé morbidnak, hogy

Szathmáry Zsolt, a Bolyai Kollégium Alapítvány projektfelelőse igyekezett eloszlatni az aggályokat, mondván, hogy a Bolyai vezetősége éppen keresi a megoldást arra, hogy az intézmény több épületén szétszóródott táblákat egy helyre összpontosítsa.

– biztosított Szathmáry.

A Református Kollégium tanárai és diákjai közül többen is hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy az állami tulajdont képező sportbázis bejáratához, a Bolyai mellé nem kerülhet fel az ő iskolájuk neve is. Felvetésünkre Mátéfi István, a Bolyai igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy

Kompromisszumos megoldás?

Mátéfi István nem zárkózott el egy kompromisszumos megoldás keresésétől. Mint mondta,

A Fülöp György-márványtáblát viszont – ünnepélyes keretek közt – az öltöző külső falára helyeznék, hogy akár koszorúzni is lehessen.

A kézilabda, kosárlabda és atlétika pályákat délelőttönként főként a két iskola, délután a Szász Albert Sportlíceum atlétái használják. Utóbbiak egyik edzője, Baczó László, aki ugyan nyugalomba vonult, de mégsem mondott le sportolóiról, és naponta feljár a sportbázisra, nem érti, miért nem lehet érvényt szerezni egy hivatalos és konszenzusos alapon történt névadásnak.

– adott hangot nemtetszésének Baczó. Véleményét azok a kollégák is osztják, akik ismerték Fülöp Györgyöt és tisztában vannak azzal, mit tett le a marosvásárhelyi és romániai sport „asztalára”.