
Fotó: Pinti Attila
A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.
2025. március 22., 11:052025. március 22., 11:05
2025. március 22., 12:492025. március 22., 12:49
Visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már nincs az asztalon a téma, úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye – írja a Világgazdaság.
Az óraátállítás gyakorlata már az Európai Unió létrejöttét megelőzően is velünk volt: először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat.
Mivel azonban nem született megállapodás arról, hogy mi legyen az óraátállítás megszüntetésének a menetrendje, a bizottság honlapján megjelent közlemény szerint egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács annak ellenére sem tudott megállapodni a javaslatról, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához. A végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt, amely 2019-ben már megszavazta az óraátállítás megszüntetését, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie.
A téli időszámítás majd október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor kezdődik, ekkor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
1 hozzászólás