
Fotó: Pinti Attila
A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.
2025. március 22., 11:052025. március 22., 11:05
2025. március 22., 12:492025. március 22., 12:49
Visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már nincs az asztalon a téma, úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye – írja a Világgazdaság.
Az óraátállítás gyakorlata már az Európai Unió létrejöttét megelőzően is velünk volt: először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat.
Mivel azonban nem született megállapodás arról, hogy mi legyen az óraátállítás megszüntetésének a menetrendje, a bizottság honlapján megjelent közlemény szerint egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács annak ellenére sem tudott megállapodni a javaslatról, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához. A végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt, amely 2019-ben már megszavazta az óraátállítás megszüntetését, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie.
A téli időszámítás majd október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor kezdődik, ekkor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
Nicușor Dan államfő hétfőn Luca Niculescut bízta meg kormányalakítással, miután a Cotroceni-palotában újabb konzultációkat tartott a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.
1 hozzászólás