El kell hagyniuk az arénát a tűzkárosultaknak, de nem költözhetnek a tervezett krízisközpontba

Ennek legfőbb oka, hogy a bíróság elnöki rendelettel felfüggesztett minden olyan, a krízisközpont létrehozását szolgáló lépést, amíg a létesítmény létrehozása ellen tiltakozók által kezdeményezett perekben jogerős ítélet nem születik.

A tiltakozók, a Hajnal utca lakói és számos cég több mint 100 aláírással támogatott tiltakozó beadványt adtak át tavaly nyáron a polgármesteri hivatalban, amelyben kifejtették, nem tartják elfogadhatónak a tűzkárosult csíksomlyói roma családok odaköltöztetését. Akkor még nem vásárolta meg a kiszemelt ingatlant a város.

Azt is kilátásba helyezték, hogy amennyiben az ingatlan adásvétele megtörténik, és a roma családokat odaköltöztetik, pert indítanak a helyi önkormányzat ellen. Ez meg is történt, több keresetet nyújtottak be, amelyeket a bíróság összevont, és elnöki rendelettel felfüggesztette a bírósági eljárás befejezéséig a helyi önkormányzat által tavaly elfogadott célszerűségi tanulmány minden olyan hatását, amely a krízisközpont létrehozására irányul.

– vázolta a polgármester.

– ismertette Korodi. A krízisközpont létrehozása ezért hosszú távú terv marad, mivel a jogerős bírósági döntésig 2–3 év is eltelhet. A városvezető azt mondta, amennyiben az lesz a bírósági eljárások végkimenetele, hogy az önkormányzat nem tudja krízisközpontként hasznosítani az ingatlant, akkor az komplex folyamatokat fog elindítani az ipari övezetben, érintve a pereket indító vállalkozókat is a tevékenységeik megszervezésében.

„Ennek van egy urbanisztikai vonzata, a peres felekre nézve ez nagyon restriktív kell maradjon, míg a városházának hosszú évek óta az ipari övezetre egy konstruktívan megengedő, de szabályzatbetartó hozzáállása volt” – magyarázta a polgármester.