
A bírósági eljárás vitatott útfelújítások miatt kezdődött. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Többszöri újrakezdés, illetve áthelyezés után nemsokára lezárul a Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha a vádak alapját képező vélt bűncselekmények elévültek, Borboly védőügyvédje védence felmentését szeretné elérni.
2022. november 09., 20:212022. november 09., 20:21
Két vádlottat hallgattak meg szerdán a Maros Megyei Törvényszéken a büntetőper soron következő tárgyalásán. Mint Sergiu Bogdan, a Borboly Csaba ügyvédje tájékoztatott, a bíróság teljesen kizárta a telefonbeszélgetések lehallgatásának jegyzőkönyveire alapozott bizonyítékokat, mivel a lehallgatást a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végezte.
Ugyanakkor
Meghallgatta a bíróság a volt csíkszentmihályi polgármestert is az egyik kifogásolt munkálattal, a 124-es jelzésű, Lóvészig vezető megyei út egy szakaszának 12 éve történt felújításával kapcsolatban. A volt elöljáró szerint a felújítás 80 százaléka elkészült, az alapozás végig, az aszfaltozás pedig 1,7 kilométeren a teljes 3 kilométeres szakaszon – számolt be az ügyvéd.
A munkálattal megbízott cég képviselői viszont, akik vádlottakként hét éve az egyszerűsített eljárást és a beismerést választva azt nyilatkozták, hogy nem végezték el a felvállalt munkálatot, mert nem álltak rendelkezésükre a szükséges anyagok, láthatóan nem mondtak igazat – mutatott rá Sergiu Bogdan. Mint megtudtuk,
Az ügyvéd elmondta, azt szeretnék, ha idén befejeződne az elsőfokú eljárás, ugyanakkor célja védencének ártatlanságát bizonyítani, és nem akarják, hogy az elévülés miatt megszüntessék a büntetőeljárást.
Kifogásolt útfelújítások
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel. Vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út – a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es – egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A per a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött, de mivel időközben bizonyítást nyert, hogy az ottani tárgyalásokat nem korrupciós ügyekre szakosított bírák vezették, az ott lefolytatott összes eljárás érvényét veszítette, és mindent elölről kellett kezdeni a Maros Megyei Törvényszéken.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!