Biztatásért és a támogatásért, a megújulásra való képességért fohászkodtak a pedagógusok

Moldvai Katalin Elfogy a levegő című filmjét ajánlotta a jelenlevők figyelmébe, hiszen a tanév folyamán sok tanár, tanító kerülhet a filmbeli főszereplő helyzetébe. Mégis igent kell mondani a hivatásra, a felvállalt munkára – mondta a plébános.

„Csendesedjetek el és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” – erre a 46. zsoltárból vett versre építette mondanivalóját Zelenák József evangélikus esperes. Szerinte mindenkinek szüksége van a biztatásra, az újrakezdésre a mindennapokban,

Egyébként is rengeteg többletmunkát kell kifejteniük ahhoz, hogy megfeleljenek mind a maguk, mind a diákok és a szülők elvárásainak – bizonygatta a lelkész.

Felidézte azokat a sikerélményeit, amelyek pályakezdőként, fiatal tanárként megerősítették hivatásában: az ablaktalan baróti tanteremből, ahol tanított, orvosok, ügyvédek, kiváló szakmunkások kerültek ki, és

„Sajnálom azokat, akik nem látják arra érdemesnek ezt a pályát, hogy úgy járják végig, hogy nyomot hagyjanak maguk után” – fogalmazott. Az idős tanár szerint

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a „tanítókhoz” (ide értve a tanárokat, lelkészeket is) szólva kiemelte, hogy

– nyomatékosította Kiss Imre.

Incze Melinda tanárnő eddig minden ökumenikus istentiszteleten verset mondott, ez idén is megtörtént. Választása Méliusz József Holtak romok szavak madarak című versére esett.

Zárásként Péterfi Ágnes unitárius lelkész kért áldást a jelen- és távollevő pedagógusokra, szülőkre, gyermekekre, majd a magyar himnusz eléneklésével zárult az ünnepélyes alkalom, amely után kötetlen beszélgetésre is alkalom adódott.