
Csibi Attila és Novák Levente
Fotó: Haáz Vince
Az RMDSZ Maros megyei szervezetében lezárult a jelöltállítási folyamat: közel ötven polgármesterjelölt mellett az RMDSZ a jelenlegi 412 helyi önkormányzati képviselő számát is növelné a júniusi helyhatósági választásokon – többek között erről beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon az RMDSZ megyei vezetői.
2024. április 11., 15:562024. április 11., 15:56
2024. április 12., 08:382024. április 12., 08:38
Elsősorban az európai parlamenti választások aggasztják Novák Leventét, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnökét, szenátort, aki szerint
– erről egy csütörtöki sajtóeseményen beszélt. Mint jelezte, Erdélyen kívül az RMDSZ-nek nem lesznek önkormányzati és polgármesterjelöltjei, így nem tudni, hogy hogyan sikerül mozgósítani ott a szavazókat.
A politikus szerint
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szerint fontos, hogy a polgármester egy megoldóember legyen, betöltse azt a feladatot, amit elvárnak az emberek. „Nemcsak hidakat és utakat kell építsenek, hanem közösséget is. Maros megyében harcolnunk kell, hogy megmaradjon a béke és a nehezen kialakított egyensúly. Ehhez nekünk, magyaroknak erősnek és egységesnek kell lennünk.
– hívta fel a figyelmet Csibi Attila Zoltán, aki azt mondta, hogy bizalmat akarnak építeni és növekedni az egész megyében.
Újságírói kérdésére válaszolva Csibi Attila Zoltán elmondta: még zajlanak az egyeztetések az EMSZ és a Magyar Polgári Erő képviselőivel, körvonalazódik az összefogás. Kiemelte, nem kizárt, hogy
Novák Levente hozzátette: minden magyar ember szavazatára szükség van.
Egyébként az RMDSZ Maros megyei szervezetében lezárult a jelöltállítási folyamat. Ennek apropóján mindketten hangsúlyozták: négy évvel ezelőtt az RMDSZ történelmi sikert aratott Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Maros megye több településen.
Az eddigi településeken kívül Dicsőszentmártonban, Szászbogácson és Marosbogáton is indítanak polgármester-jelöltet, és van pár település, ahol az eddigi vezetőjük nem szeretne újrázni (Csíkfalva, Beresztelke, Erdőszentgyörgy, Havad, Kibéd és Sóvárad).
Az RMDSZ Maros megyében Péter Ferenc jelenlegi tanácselnököt indítja a megyei önkormányzat elnöki székéért, míg Marosvásárhelyen a második mandátumáért is függetlenként induló Soós Zoltán polgármestert támogatja.
Román nyelvű a kérdőív, amit a betegek kitöltenek a kórház elhagyásakor, a hálapénzre vonatkozó kérdés félreérthető, a megyei tisztifőorvos szerint ez okozhatta azt, hogy Hargita megye az országos élmezőnybe került, de a valóságban nem ez a helyzet.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
szóljon hozzá!