Hirdetés
Hirdetés

Egyre kevesebben vannak, így több munka jut a reál szakos tanároknak Háromszéken

Nem vonzó manapság a matematikatanári állás. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Nem vonzó manapság a matematikatanári állás. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Továbbra sem elég vonzó a tanári pálya a reál szakképesítésű egyetemet végzetteknek: a közoktatási rendszerben főleg matematika és fizikatanárokból nagy a hiány, különösen falusi iskolákban, illetve a középiskolákban. A pedagógusok választásainak trendjéről és a mögöttük húzódó okokról is kérdeztük a háromszéki szaktanfelügyelőket.

Bodor Tünde

2024. február 02., 20:572024. február 02., 20:57

2024. január 28., 17:432024. január 28., 17:43

Vass Csilla matematika-szaktanfelügyelő szerint a matematikát szakképzett tanárok oktatják a legtöbb városi általános iskolában, ez alól hét falu képez kivételt (Árapatak, Hídvége, Bölön, Magyarhermány, Kökös, Nagyajta, Erdőfüle).

Kevesen végeznek matematika szakon az egyetemen, és többségük nem is a tanügyet választja.

Hirdetés

Pedig egy matematika-informatika dupla szakosítású tanárnak még egy kis iskolában is kijönne egy teljes katedra, mert az informatika és az információs kommunikációs technológia tantárgy (IKT a szakzsargonban) az 5-8-as kerettantervben is heti egy órával szerepel.

„Az informatika terén még siralmasabb a helyzet” – fogalmazott Vass Csilla. Nemcsak a jó fizetések miatt, hanem mert

informatikusként számíthatnak saját munkájuk eredményére, míg a tanügyben nincs mindig sikerélményük.

A közeljövőt illetően az is gond, hogy hamarosan több matematika szakos tanár nyugdíjba vonul. Ráadásul

most is vannak, akik nyugdíjasként tanítanak, de messze nem annyian, mint a koronavírus-járvány előtt.

A pandémiában ugyanis a gyerekeik lebeszélték az idős szülőket a tanításról, de nemcsak egészségügyi okok miatt fogyatkozott meg a tanítást folytató tanárok száma: „elrettenti őket a sok diákjog, néhol gond van a fegyelemmel is;

Idézet
megváltozott a légkör is a tanügyben, így örvendenek, ha nyugdíjba vonulhatnak”

– világított rá a rendszerbeli gondok okára a tanfelügyelő.

A fizetések „most kezdenek alakulni”

Ami a fizetéseket illeti, azok „most kezdenek alakulni”, ennek jövőbeni vonzó hatásában reménykednek a tantárgy oktatói, jelenleg évi egy-két friss végzős jön a rendszerbe. Előfordul viszont, hogy ha rögtön az egyetem után nem is, de pár éves kitérő után mégis a tanügyben találják meg a helyüket a jó matematikusok:

van példa rá, hogy pénzügyet vagy élelmiszeripari-mérnökit végzett hallgató nem tudott elhelyezkedni, majd két év alatt átképezte magát matek szakos tanárrá.

Volt, aki biztos banki állását hagyta maga mögött és tanárként folytatja pályáját. Az is előfordult, hogy miután nem jött ki a szükséges óraszámuk egy iskolában, más szakos tanárok is átképezték magukat matematika szakossá, így van aki most vallás vagy földrajz mellett oktatja e tantárgyat is.

Túlterheltek a magas szintű fizikát oktató tanárok

Bartók Enikő, a Kovászna megyei tanfelügyelőség fizika-kémia szaktanfelügyelőjétől megtudtuk,

falvakon főleg azért fordul elő, hogy nincs szakképzett fizikatanár, mert az évfolyamok heti egy fizikaóráiból nem jön össze a tanárok kötelező óraszáma, így két-három iskolában is tanítaniuk kellene, hogy a katedra meglegyen.

Bár az akut krízist enyhíti, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem környezettudomány szakos (sepsiszentgyörgyi) végzettjei oktathatnak fizikát, kémiát és biológiát – és jött is néhány fiatal végzős a rendszerbe –, ők többnyire csak az alapképzést végezték el, amivel általános iskolában, illetve X. osztályig taníthatnak.

A felsőbb osztályok tanításához már mesteri képzés is szükséges, így ott valóban nagy a hiány, a fizikatanárok akár még egy fél katedrát (9 órát) is bevállalnak a sajátjuk mellé.

Több környezettudományt végzett fiatal vállalt be Kovászna megyében kémiatanítást, így e tantárgy katedrái már nagyrészt le vannak fedve, de a vidéki iskoláknál e téren is gond van, szintén az előbb említett okból:

a kevés óraszám miatt több iskola között kell tanítani a tanároknak.

Román tagozaton is kémiatanár-hiány van, főleg Bodzaforduló vidékén Biológiatanárból viszont jó a lefedettség Kovászna megyében – mondta Bartók Enikő.

Ha tavaly két-két matematika, matek-fizika, fizika-kémia, illetve egy kémia-fizika és fizika szakos tanár nyugdíjazta magát,

a következő években a mostaninál sokkal nagyobb gond lehet a reál tárgyakat oktató tanárok hiánya, mert sokan nyugdíjba vonulnak.

„Bár az nem biztos, hogy az előrejelzések mind a mai formájukban válnak valóra. 64 éves korukig ugyanis nyugdíjazás után is aktívak maradhatnak a nők, a férfiak pedig 70 éves korukig dolgozhatnak” – mondta Kiss Imre főtanfelügyelő, némiképp árnyalva az amúgy nem túl biztató jövőképet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Mit kezdjek az életemmel? – fiatalokat érintő aktuális témák

A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.

Mit kezdjek az életemmel? – fiatalokat érintő aktuális témák
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Cseke Attila: nem igaz, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésbe irányítják át

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cseke Attila: nem igaz, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésbe irányítják át
2026. január 14., szerda

Hatalmas robbanás történt a lugosi rendőrségen – videóval

Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.

Hatalmas robbanás történt a lugosi rendőrségen – videóval
2026. január 14., szerda

A mindennapok legjobb dolga drágult meg leginkább a villanyáram után

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

A mindennapok legjobb dolga drágult meg leginkább a villanyáram után
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Maros megyéből indult, és most Európa legkeresettebb bűnözői közül is kiemelkedik: jutalmat adnak érte

Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.

Maros megyéből indult, és most Európa legkeresettebb bűnözői közül is kiemelkedik: jutalmat adnak érte
2026. január 14., szerda

Közvitán a közigazgatási reform: több milliárd lejjel csökkenhetnek az állami kiadások

A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.

Közvitán a közigazgatási reform: több milliárd lejjel csökkenhetnek az állami kiadások
2026. január 14., szerda

Ami stabilan magas ebben az országban: infláció

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ami stabilan magas ebben az országban: infláció
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Közlekedési kihágások Hargita megyében: ittas sofőr Gyergyószentmiklóson, bejegyzetlen gépjármű Csíkszeredában

Két súlyos közlekedési szabályszegést is feltártak a rendőrök kedden Hargita megyében.

Közlekedési kihágások Hargita megyében: ittas sofőr Gyergyószentmiklóson, bejegyzetlen gépjármű Csíkszeredában
2026. január 14., szerda

Sílécen ment be dolgozni Szebenben egy férfi – videó

Egy szebeni férfit filmeztek le, amint túrasíléccel közlekedett az út szélén. Noha az úton el volt takarítva a hó, a széleken felgyűlt hómennyiség alkalmas volt a siklásra.

Sílécen ment be dolgozni Szebenben egy férfi – videó
2026. január 14., szerda

Bolojan: Románia 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának

A tanügyben vagy a szenátusban tavaly már bevezették a költségcsökkentő intézkedéseket, újabb megszorítások nem indokoltak – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan.

Bolojan: Románia 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának
Hirdetés