
Teljes a megye vezetősége
Fotó: Haáz Vince
Egy RMDSZ-es és egy szociáldemokrata alelnököt választott a Maros megyei önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön. A soros tanácsülésen beiktatták azokat a képviselőket is, akik nem vettek részt a korábbi rendkívüli tanácsülésen.
2024. november 21., 15:502024. november 21., 15:50
2024. november 21., 16:372024. november 21., 16:37
Gyorsan és zavartalanul zajlott csütörtökön kora délután az alelnökök megválasztása a Maros megyei tanácsnál. Marosvásárhelyen bevált forgatókönyv szerint egy magyar RMDSZ-es és egy román, szociáldemokrata alelnöke lett a megyének.
Péter Ferenc megyei tanácselnök jelentette be, hogy
az RMDSZ Csibi Attila Zoltánt javasolja megyei alelnöknek, ő jelenleg az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének a vezetője, korábban Erdőszentgyörgy polgármestere volt.
A szociáldemokraták Ovidiu Dancut javasolták, ő már korábban is volt tanácsalelnök.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik képviselője kijelentette, nem értenek egyet az előre megkötött egyezséggel, így nem hajlandók voksukkal megerősíteni a megyei tanács alelnökeit.
A leadott voksok alapján Csibi Attila Zoltán 21, míg Ovidiu Dancu 22 szavazatot kapott. A bejelentés után a két alelnök is elfoglalta helyét a pulpituson Péter Ferenc elnök és a megyei tanács jegyzője, Paul Cosma mellett.
Csibi Attila Zoltán az ülés után azt nyilatkozta a Székelyhonnak, hogy a legfontosabb számára a helyi közösség. Kifejtette, többször is körbejárta a megyét az elmúlt években, megtapasztalta, hogy
„Sok gondot megosztottak velünk az emberek, és párat gyorsan meg is tudtunk oldani. Most különösen oda kell figyelnünk a gazdasági fejlődésre és a turizmusra. De jobban meg szeretném ismerni a megyében működő civil szervezeteket is, hiszen ők nagy terhet vesznek le az önkormányzatok válláról, sok területen dolgoznak” – sorolta a Maros megyei önkormányzat frissen megválasztott alelnöke.
Az RMDSZ-es tanácsosok
Fotó: Haáz Vince
Csibi Attila Zoltán
Fotó: Haáz Vince
Ovidiu Dancu
Fotó: Haáz Vince
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!