Megkerestük Dobos Rozáliát, a Szent Anna Nőegylet vezetőjét, arra kérve, mondja el, mi történt, és lemondtak-e az elképzelésük megvalósulásáról.

Számos akadállyal néztek szembe

A nőegylet elnöke a kezdetekről indult. Az 1990-es évek végén holland tanárok jártak Csíkszenttamásra angol nyelvet oktatni, akikkel jó kapcsolatokat alakítottak ki, ők pedig egy alapítvány révén számos adományt biztosítottak számukra. Az egyesület ezekből a támogatásokból és saját erőforrásokból különböző programokat szervezett, kisebb-nagyobb felújításokat finanszíroztak, például

Továbbá ruhavásárokat tartottak, illetve ruhaadományokat osztottak szét a rászorulóknak, ugyanakkor hozzájárultak a plébánia épületének bővítéséhez, hogy ott megfelelő helyiségben lehessen bibliaórákat és hittanórákat tartani. A csíksomlyói kórház számára is adományoztak kórházi ágyakat, tolószékeket és különböző orvosi felszereléseket.

Mindezen szerteágazó tevékenység mellett felmérték azt is, hogy nagy szükség volna Felcsíkon egy idősotthonra, ezért megtették az első lépéseket, hogy felépíttessenek egyet. „Az volt a baj, hogy

és ráadásul nem álltak mellénk az emberek úgy, ahogy szükségünk lett volna rájuk” – osztotta meg Dobos Rozália. Mint magyarázta, kezdetben a terület besorolása miatt került veszélybe az építkezés, mivel külterületre épült volna, ezért a polgármesteri hivatal nem hosszabbította meg az építkezési engedélyt, sőt módosítani kellett az eredeti terveken is.

A gondok tovább sokasodtak 2007-ben, amikor Románia belépett az Európai Unióba, mert ezzel együtt a külföldi támogatások is megcsappantak. A holland tanárok többsége időközben nyugdíjba vonult vagy elhunyt, így a kapcsolat velük szintén megszakadt.

„Nagyon sok intézményhez, szervezethez fordultam segítségért, hogy támogassák az építkezés folytatását. Kértem a helyi önkormányzatot, akik nagyon kevéssel támogattak, a különböző civil szervezeteket, a Felcsík Kistérségi Társulást, a helyi közbirtokosságot sokszor felkerestem, de semmit nem kaptunk tőlük.

– sorolta a nőegylet vezetője. Hozzátette, a gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet nyújtott még támogatást.

„Összességében azonban sokkal többre lett volna szükség az idősotthon befejezéséhez” – jegyezte meg.

Mégsem mondanak le álmukról

Dobos Rozália elmondta, néhány napja egy szerkezetmérnökkel ellenőrizték a félbehagyott épület állapotát, aki azt mondta, hogy szerkezetileg stabil az építmény, lehet folytatni a kivitelezést.

„Az a tervünk, hogy tisztázzuk a terület egy részének a jogviszonyát, amely problémára az építkezés után derült fény. Amint sikerül ezt megoldani, és megkapjuk a birtoklevelet, akkor már rendezett iratokkal folytathatjuk a terv megvalósítását. Az építkezés befejezéséhez keressük majd a további pályázati lehetőségeket, pénzügyi forrásokat, adományokat” – jegyezte meg. Elképzelésük szerint

a létesítményben ugyanakkor nappali foglalkoztató tevékenységekre is volna lehetőség, továbbá a manzárdon is alakítanának ki helyet olyanoknak, akiket csak időszakosan, rövid időre, néhány napra, esetleg egy két hétre fogadnának, így biztosítva némi pihenőidőt az idős személyt gondozó családoknak, hozzátartozóknak.

Dobos Rozália erre a felvetésre azt válaszolta nekünk, konkrét lépés ezzel kapcsolatban nem történt, és

mert az egylet statútuma, vagyis alapszabályzata szerint az általuk megvalósított bármilyen vagyon a római katolikus egyházat illeti, amennyiben felbomlana az egyesület.