Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

20:34

Áramszünetekre figyelmeztet a szolgáltató

20:17

Majoross Gergely: ez az utazósebesség még sokat érhet a vb-n

20:01

Tánczos Barna: meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Down-szindrómával a közoktatásban – figyelemmel és fejlesztéssel lehetséges

A Down-szindróma világnapján színes, csíkos zokniba bújtak a marosvásárhelyi egyes számú inkluzív oktatási központ alkalmazottai és diákjai is

Fotó: 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ

Az iskolaorientációs bizottság a szülővel közösen dönt arról, hogy egy Down-szindrómás gyerek hol kezdheti meg az iskolát. Sok múlik azon, hogy a gyereket fejlesztették-e csecsemőkorban, illetve részt vett-e az óvodai programban. Legtöbben képesek teljes értékű életet élni, de természetesen szociális és családi támaszra mindnyájuknak szüksége van.

Hajnal Csilla

2024. március 21., 12:222024. március 21., 12:22

Egy kromoszómális betegségről van szó, a 21-es kromoszómán hordozott genetikai információból többletmennyiséggel rendelkeznek a genetikai állományukban. Nem minden értelmi fogyatékosságnak van genetikai háttere. Nagy része a méhen belüli fejlődésnek a következményeként jön létre, azaz

sokan nem megfelelően kezelt terhességi állapot miatt hoznak világra fogyatékkal élő gyerekeket.

De a Down-szindrómánál a szülők genetikai állományában van a hiba, és többnyire középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, különböző egészségi problémákkal társulhat.

A bizottság és a szülő közösen dönt

Mivel fogyatékkal élő személyekről van szó, külön besorolást képeznek, ki is van emelve a fogyatékkal élők társadalmából ez a kategória. Az ő oktatásuk úgy zajlik, hogy

létezik egy iskolaoirentációs bizottság, ahová beadja a szülő a kérést, és a bizottság a szülővel közösen eldönti, hogy a gyerek integrált oktatásban vagy speciális oktatásban vesz részt

– mondta el Péterffy Csilla, a marosvásárhelyi 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ aligazgatója. Ez a döntés a gyerek intelektuális- és érzelmi fejlődésétől, testi képességeitől függ, továbbá attól, hogy

van-e más betegsége, és hogy vett-e részt korai fejlesztésen, óvodai programban, mielőtt iskolába kerülne, mert ezektől is függ, hogy mennyire képes helytállni a közoktatásban.

„Az iskola köteles felvenni őt, ha a bizottság úgy dönt” – tudtuk meg a tanintézet vezetőjétől.

Fotó: 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ

A speciális oktatás is integrálás

Két fajta integrálásról beszélünk: valójában a speciális oktatás is – amelynek most az a neve, hogy inkluzív oktatási központ – egyfajta integrálás, csak ez másfajta közeg.

Az inkluzív oktatás is integrálásnak minősül, de ha gyerek nem vett részt másfajta fejlesztésben előtte, akkor kis csoportokban speciális eszközökkel zajlik a fejlesztése, hogy megszokja az oktatási folyamatot, a társait.

Másfajta integrálásról beszélünk, ha iskola előtt megvoltak a korai fejlesztés- és óvodai fejlesztés lépései. Ebben az esetben másfajta készségekkel rendelkező gyerekről van szó, és ha a bizottság és a szülő is úgy dönt, akkor az általános közoktatás színterén is képes lenne helytállni – fejtette ki Péterffy Csilla.

Fotó: 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ

A természet kompenzálta őket

Jelenleg mintegy tizenöt Down-szindrómás gyerek jár a 1-es számú Inkluzív Oktatási Központba, minden évfolyamon egy-kettő van, ez csupán egy-két százalékát jelenti a fogyatékkal élő tanulóknak az iskolában.

„Akik itt vannak nálunk, és akiknek a szülei akarják, hogy a gyerek fejlődjön, hogy a gyerek életminősége változzon, azoknál nagyon szép fejlődés tapasztalható.

Megtanulnak valamennyire írni-olvasni, a minimális számolási készségeket is elsajátítják. A természet pedig azzal kompenzálta őket, hogy nagyon barátságos, kedves attitűd jellemző rájuk, ezért a szociális készségeik szépen fejlődnek.

Szemben az Edwards-szindrómával, amely szintén egy genetikai betegség, de ott az elszigetelődés és szorongás határozza meg a szindrómát. Nagyon ügyes Down-szindrómás gyerekek vannak a marosvásárhelyi inklúzív oktatásban, táncolnak, versenyeken vesznek részt, akár felnőttként is.

Támasszal ugyan, de képesek egy szép, teljes életet élni”

– foglalta össze az iskola aligazgatója.

Az 1-es számú Inkuzív Oktatási Központ bejárata a Down-szindróma világnapján

Fotó: 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ

Ezen a napon az iskola sok tanulója és tanára is színes, csíkos zokniban ment iskolába, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a Down-szindrómás gyerekek nem egy homogén csoportot alkotnak, hanem ugyanolyan sokszínűek és egyediek, mint egészséges társaik.

Marosszék Marosvásárhely