Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:40

Lehetséges áradásokra figyelmeztetnek

14:30

Kisné Portik Irén lesz a gyergyószentmiklósi múzeum vendége

14:27

Zászlót helyeznek vissza a magyar parlament épületére az új házelnök első döntése szerint

14:19

Kiesett a másodosztályból a Szatmárnémeti Olimpia

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

Jön a tarifakorrekció. Magyarán: nő a víz- és csatornadíj

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

Bolojan: én odébbállhatok, de az ország súlyos problémái ittmaradnak

Dél-alföldi tekerőmuzsikát hoz Székelyföldre egy kisfiú

Tanítójával

Fotó: Ónodi Árpád

Először lép fel Székelyföldön Ónodi András Máté, a mindössze 8 éves tekerőlantos. A különleges hangszeren játszó kiskunfélegyházi, de háromszéki gyökerekkel is rendelkező kisfiú rendhagyó előadását a csíkszeredaiak pénteken láthatják és hallhatják a Lázár-házban, szombaton pedig a kézdivásárhelyiek a Vigadóban.

Barabás Hajnal

2019. március 21., 15:062019. március 21., 15:06

Korát meghazudtolva játszik Ónodi Máté egy olyan hangszeren, melynek súlya tokkal együtt több mint tíz kilogramm. Ezzel a különleges hangszerrel, a tekerőlanttal egy évvel korábban ismerkedett meg a kiskunfélegyházi Széljáró Balladás zenekar koncertjén, és nagyon megtetszett neki. Ónodi Árpád, a fiatal tehetség édesapja elmondta, Mátét ennek a zenekarnak a frontembere, Vas László tanítja tekerőzni, és készíti fel az előadásokra.

A kisfiú a dél-alföldi dalok mellett,

önszorgalomból gyimesi és ’48-as katonadalokat is megtanult

– különös tekintettel az első székelyföldi fellépéseire. Repertoárját ugyanakkor szeretné tovább bővíteni háromszéki dalokkal is. Anyai ágon ugyanis háromszéki gyökerekkel is rendelkezik, lévén, hogy nagyszülei kézdivásárhelyiek. Mint megtudtuk, a kis tekerőmuzsikus a Kászonokban is sok időt tölt, ahol sokszor táncházakban, népzenei rendezvényeken vesz részt.

Magyarországon már több fellépést tudhat maga mögött, Székelyföldön azonban először játszik majd Ónodi András Máté.

Sokan lenyűgözőnek tartják, hogy ilyen kicsi gyermek ilyen ügyesen játszik ezen a nagy és bonyolult hangszeren

– fogalmazta meg az eddig tapasztalt visszajelzéseket az édesapa. Hozzátette, kisfia alig várja már, hogy Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is muzsikálhasson.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében pénteken 18 órától a Lázár-ház dísztermében Dél-alföldi tekerőmuzsika címmel zenél Ónodi András Máté tekerőlantján, közreműködik Pázmándi Judit népdalénekes, valamint Vas László tekerőlantos-énekes. A rendezvény házigazdája Lukács Bence Ákos vezető konzul.

Édesanyjával

Fotó: Ónodi Árpád

Szombaton a kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében mutatja be a dél-alföldi dallamokat a Széljáró Balladás együttes koncertjének felvezetőjeként.

A tekerőlantról

A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) a vonós hangszerek működési elve alapján megszólaló zeneszerszám, melynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hozza rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok, burdonhúrok adják, és fontos szerepet kap a tekerőlant sajátos ritmushangja, a reccsentő hangok is. A tekerőlant a középkorban gyakran zengett templomokban, a 18. századig főurak, úrhölgyek, arisztokraták kedvelt hangszere volt, így több neves zeneszerző – köztük Antonio Vivaldi, Leopold és Wolfgang Amadeus Mozart – írtak műveket erre a hangszerre is. A 19. században már leginkább parasztzenészek, kolduszenészek hangszerévé vált, míg napjainkban újra reneszánszát éli, szinte minden zenei műfajban – írja a Wikipédia.