Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:09

Eltörölné egyes középiskolák saját felvételijét az USR törvénytervezete

18:01

Hosszú kiszállások, szoros bajnokság – így fogadták csoportjukat a 3. Ligában a székelyföldi csapatvezetők

16:59

Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett egy férfi Székelykeresztúr közelében

16:57

Országszinten az álláskeresők száma Háromszéken nőtt a legnagyobb mértékben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akár tíz fokot is eshet a hőmérséklet azon a napon, amikor elér ide is a lehűlés

Érződik a beavatkozás, látványosan visszaesett a gázolaj ára

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Két felnőtt és egy gyerek halt meg a Segesvár közelében történt balesetben – frissítve

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Több akadálya is van annak, hogy nyáron „stranddá” alakuljon a Csíki Csobbanó

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Csíkszeredai lovarda: nagy tervek után csak állagmegőrzésre van pénz

Drágul a parkolás, bővülnek a fizetős övezetek Sepsiszentgyörgyön

Három fiatalt gyanúsítanak egy 85 éves nő kirablásával

Dél-alföldi tekerőmuzsikát hoz Székelyföldre egy kisfiú

Tanítójával

Fotó: Ónodi Árpád

Először lép fel Székelyföldön Ónodi András Máté, a mindössze 8 éves tekerőlantos. A különleges hangszeren játszó kiskunfélegyházi, de háromszéki gyökerekkel is rendelkező kisfiú rendhagyó előadását a csíkszeredaiak pénteken láthatják és hallhatják a Lázár-házban, szombaton pedig a kézdivásárhelyiek a Vigadóban.

Barabás Hajnal

2019. március 21., 15:062019. március 21., 15:06

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Korát meghazudtolva játszik Ónodi Máté egy olyan hangszeren, melynek súlya tokkal együtt több mint tíz kilogramm. Ezzel a különleges hangszerrel, a tekerőlanttal egy évvel korábban ismerkedett meg a kiskunfélegyházi Széljáró Balladás zenekar koncertjén, és nagyon megtetszett neki. Ónodi Árpád, a fiatal tehetség édesapja elmondta, Mátét ennek a zenekarnak a frontembere, Vas László tanítja tekerőzni, és készíti fel az előadásokra.

A kisfiú a dél-alföldi dalok mellett,

önszorgalomból gyimesi és ’48-as katonadalokat is megtanult

– különös tekintettel az első székelyföldi fellépéseire. Repertoárját ugyanakkor szeretné tovább bővíteni háromszéki dalokkal is. Anyai ágon ugyanis háromszéki gyökerekkel is rendelkezik, lévén, hogy nagyszülei kézdivásárhelyiek. Mint megtudtuk, a kis tekerőmuzsikus a Kászonokban is sok időt tölt, ahol sokszor táncházakban, népzenei rendezvényeken vesz részt.

Magyarországon már több fellépést tudhat maga mögött, Székelyföldön azonban először játszik majd Ónodi András Máté.

Sokan lenyűgözőnek tartják, hogy ilyen kicsi gyermek ilyen ügyesen játszik ezen a nagy és bonyolult hangszeren

– fogalmazta meg az eddig tapasztalt visszajelzéseket az édesapa. Hozzátette, kisfia alig várja már, hogy Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is muzsikálhasson.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében pénteken 18 órától a Lázár-ház dísztermében Dél-alföldi tekerőmuzsika címmel zenél Ónodi András Máté tekerőlantján, közreműködik Pázmándi Judit népdalénekes, valamint Vas László tekerőlantos-énekes. A rendezvény házigazdája Lukács Bence Ákos vezető konzul.

Édesanyjával

Fotó: Ónodi Árpád

Szombaton a kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében mutatja be a dél-alföldi dallamokat a Széljáró Balladás együttes koncertjének felvezetőjeként.

A tekerőlantról

A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) a vonós hangszerek működési elve alapján megszólaló zeneszerszám, melynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hozza rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok, burdonhúrok adják, és fontos szerepet kap a tekerőlant sajátos ritmushangja, a reccsentő hangok is. A tekerőlant a középkorban gyakran zengett templomokban, a 18. századig főurak, úrhölgyek, arisztokraták kedvelt hangszere volt, így több neves zeneszerző – köztük Antonio Vivaldi, Leopold és Wolfgang Amadeus Mozart – írtak műveket erre a hangszerre is. A 19. században már leginkább parasztzenészek, kolduszenészek hangszerévé vált, míg napjainkban újra reneszánszát éli, szinte minden zenei műfajban – írja a Wikipédia.