Fotó: Kristó Róbert
Nincs könnyű helyzetben Csíkszentimre, a költségvetési megszorítások már-már lehetetlen helyzetbe sodorták az önkormányzatot. Az utolsó negyedévre tervezett, áruforgalmi és jövedelmi adóból leosztandó pénzösszeget visszavonta a kormány, így több fejlesztés egyelőre holtvágányra kerül. Ami még elkeserítőbb, a községvezetők szerint a lakosság magatartása is változóban, egyre inkább kiveszőben a közösségi szellemiség.
2010. október 20., 17:522010. október 20., 17:52
Fotó: Kristó Róbert
137 ezer lejt kellett volna kapjanak az utolsó negyedévben a visszaosztásokból – tudtuk meg Kencse Elődtől. A polgármester szerint ennek visszavonása egy újabb csapás a településnek, hiszen emiatt pénzügyileg nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Mindezt tetézik az önkormányzat működésére vonatkozó kötelező megszorítások. Ezek olyan tételeket is magukba foglalnak, amelyeket közvetlenül éreznek a helybéliek is.
Ezt a pénzt fejlesztésekre, javításokra használtuk volna – magyarázta érdeklődésünkre a községvezető. Így például a Templom utcai, veszélyessé vált Olt-hídnak az újratervezésére fordítottak volna egy jelentős összeget. „Ezt most sajnos, nem tudjuk kivitelezni” – tette hozzá az elöljáró. Pénz hiányában egyelőre annyit sikerült tenni, hogy megtiltották az öt tonnánál nehezebb járművek átkelését a hídon. A létesítményt egyébként folyamatosan javítják a közbirtokossággal együtt, hogy járható legyen.
Több a sötétség éjszaka
A túlélésre elég az utolsó negyedévi költségvetés – említette Kencse Előd. A polgármester kifejtette, a takarékoskodás egyik áldozata a közvilágítás, amelyet éjszaka egy és öt óra között szüneteltetni kényszerülnek. Emellett a hivatal anyagi költségeit is a minimálisra kellett csökkenteni.
„A visszaosztásokból származó összeg megvonása miatt egyébként más tervezett munkákról is le kellett mondanunk” – ezt már Fülöp Kinga alpolgármester ecsetelte portálunknak. Ez azt jelenti, hogy elmarad a kultúrotthon felújításának a befejezése, ahol a fűtésrendszer kiépítése, illetve az előtér rendbetétele volt még hátra. Ugyancsak elmarad a pálszegi iskolaépület mosdóinak a terveztetése, valamint a sportpálya technikai tervének elkészítése, illetve több útjavítási munkálat is.
Pislákol a remény az infrastruktúra-fejlesztésben
„A szennyvízhálózat kiépítésének folytatására kaptunk elvileg 500 ezer lejt, a pénz még nem érkezett meg a számlánkra” – jegyezte meg Kencse Előd polgármester. Ezt az összeget viszont idén el kell költeni, ami ezúttal nem lehetetlen feladat, hiszen a pályázatban szereplő csatornavezetékek a földben vannak, így a pénzt az ülepítőállomás építésére lehet fordítani.
Az ivóvízhálózatra is ígértek előbb 100 ezer, majd végül 85 ezer lejt, ebből a kezelőállomás tartályainak kialakítását kellene folytatni, persze, ha egyáltalán megérkezik az összeg. „Most a Környezetvédelmi Alaphoz tettünk le pályázatot a belső hálózat kiépítésére. Országos szinten a második község voltunk a dokumentáció benyújtásában” – emelte ki a községvezető.
Mentalitásbeli problémák vannak
„Több, közmunkára vonatkozó sikertelen próbálkozásunk is volt. Sajnos, mentalitásbeli problémák vannak a községben, amit mi nem tudunk megváltoztatni” – jelentette ki Fülöp Kinga alpolgármester. Véleménye szerint erre tipikus példa az útszéli sáncok kiásása. Hiába szólították fel évente többször is a lakosságot ezzel kapcsolatban, a legtöbben a fülük botját sem mozdították. Mivel a büntetés sem a legjobb variáns ebben az esetben, az önkormányzat úgy döntött, jövőre szakcéggel takaríttatják ki az árkokat, a munkálatok ellenértékét pedig a lakosságtól hajtják be. „A hivatal kifizeti, a részösszegeket pedig leszámlázza az érintett lakosoknak. Másképp már nem működik” – fogalmazott.
Az alpolgármester elkeserítőnek tartja, hogy az idén szervezett közmunkákon a diákokon, illetve pedagógusokon, na meg a szociális segélyben részesülőkön kívül jóformán senki nem vett részt. „Lehetett az szemétszedés, virágültetés, az említetteken kívül mást nem láttunk. Sőt, egyesek, még ha kell, ki is kacagták a dolgozókat. Elültettük például az erre készített ládákba a virágokat, másnapra minden eltűnt. Most az utóbbi évben, félévben van az, hogy mindent ellopnak. Vajon a hiány vezetett ide?\" – tette fel a kérdést az alpolgármester. Majd folytatta a hihetetlen példák sorát: a helyiek elhordták az árvízvédelemre szánt homokot. Hasonló sorsra jutottak a közbirtokosság által megjavított, az alszegi kápolnánál található kis híd alatti kövek, minek következtében az átkelő összeomlott. A kellemetlenségek lajstroma viszont ennél még sokkal hosszabb.
Büdősfürdőre koncentrálnak
Turisztikai fejlesztési stratégiánk kiemelt pontjaként kezeljük Büdösfürdőt – hangsúlyozta Kencse Előd csíkszentimrei polgármester. Elmondása szerint a Hargita Megyei Tanács által meghirdetett, borvízforrások és népi fürdők felújítására vonatkozó program keretében tető alá hozzák a szentimrei részen található felső mofettát. Az új, mintegy négyszáz négyzetméteres épületben öltöző, szauna, jakuzzi is lesz. A beruházásra egyelőre 800 ezer lejt tudnak fordítani, a teljes belső felszereltség kiépítéséhez viszont még további összegekre lesz szükség.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.