Válaszolt a városi rendőrség

Kimozdulni látszik a holtpontról a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület és a városi rendőrkapitányság közti kommunikáció. Miután a csíkszeredai rendőrség képviselői korábban nem tettek eleget az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottsága személyes találkozóra szóló meghívásának, és azt válaszolták, hogy írásban kérik a kérdéseket, a 19 kérdést tartalmazó levelet május 9-én továbbították a csíkszeredai rendőrkapitányságnak.

A rendőrségen korábban érdeklődésünkre azt mondták, az elkészült válaszokat személyes találkozón szeretnék bemutatni, ám az önkormányzat RMDSZ-frakciójának álláspontja az volt, hogy amíg nincs válasz, találkozóra nem kerülhet sor. A válaszlevelet Fekete Kászoni Titus városi rendőrparancsnok írja alá. Alábbiakban az önkormányzati képviselő-testület által elküldött kérdéseket és a rendőrségtől érkezett válaszokat közöljük.

1. A rendőrség büntető szerepéről értesülünk a napi sajtóból, a rendőrségi beszámolóból, de hogyan érvényesül a rendőrség nevelő szerepe az iskolán kívül, a közéletben, így a közlekedésben is?

A rendőrség a hatályos törvények alapján tevékenykedik a személyi szabadság, a jog, a köz- és magántulajdon védelmében, a közrend biztosítása, a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a tanügy-minisztérium közös akcióterve keretében a rendőrök tájékoztató és törvényismertető célú találkozókat szerveznek a tanintézetekben, ebben az évben a közlekedés témájában harminckét találkozó volt az iskolákban, négy esetben különböző célcsoportokkal találkoztak és két interaktív versenyt is szerveztek. A rendőrök részt vesznek tanári megbeszéléseken, ahol a különböző kihágásokat elkövetett tanulók helyzetét tárgyalják meg. Ugyanakkor osztályfőnöki órákon törvényismertetőket tartanak, és megelőző jellegű tevékenységet végeznek főként a nagy gyereklétszámú iskolák környékén, akárcsak az iskolai hiányzások, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében.

2. Van tudomásuk arról, hogy a rendőrség alkalmazottai büntetésként a verést alkalmazzák? – Mit tesznek az ellen, hogy ilyen többé ne forduljon elő?

A rendőrség alkalmazottai nem alkalmaznak verést büntetésként, az ilyen jellegű észrevételeket az ügyészség hatásköre kivizsgálni.

3. A rendőrség hogyan próbálja megszerezni a lakosság bizalmát, miért nem mutatkozik be a helyi televíziókban, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz?

Csíkszeredában a rendőrség minden lakossági bejelentést alaposan ellenőriz, törvényes intézkedéseket foganatosít és törvényes határidőn belül válaszol a feleknek. A kért láttamozásokat operatív módon adják ki, a polgárokat és cégeket tanácsadással segítik. A törvényes intézkedéseket egyformán alkalmazzák mindenki esetében. Hargita megye az egyik legbiztonságosabb Romániában, ez a megyeszékhelyen is érződik, nemcsak a mindennapokban, hanem a nagyobb rendezvények esetében is.

4. A rendőrség állományában szolgálók közül hányan magyar nemzetiségűek, vagy román anyanyelvűként hányan beszélik a magyar nyelvet?

A Hargita megyei rendőrök mintegy 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a magyar nyelvet ismerő rendőrök aránya változó. Különösen fontos, hogy a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége ismeri a magyar nyelvet, de az ország hivatalos nyelve a román, és ezt minden állampolgárnak kötelező ismernie.

5. A rendőrségnek van-e tudomása lakásmaffiára utaló ügyekről vagy személyekről, akik ezzel foglalkoznak? Kaptak-e már feljelentést ilyen ügyekben, és milyen következtetésre jutottak?

A csíkszeredai rendőrségre érkező bejelentések esetében az elvégzett vizsgálatok után az ügyészség tesz törvényes javaslatot ezek megoldására. A csíkszeredai rendőrkapitánysághoz nem jutott el bejelentés lakásmaffiára utaló ügyekről.

6. A rendőrségnek van-e tudomása a fiatalok megrontását célzó, végző egyénekről, illetve mennyire ismeri az iskolák körül történteket?

Ezekben az esetekben az elkövetők ellen büntetőeljárás van folyamatban.

7. A rendőrség honlapja miért csak egynyelvű, hiszen Románia alkotmánya szerint a polgároknak joguk van a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez anyanyelvükön is, ráadásul a magyar lakosság 85%-a is indokolná a honlap kétnyelvűségét. Nemde?

A 2000. évi 137-es kormányrendelet értelmében a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra nem vonatkoznak a 2001. évi 215-ös számú törvény előírásai. Az idézett törvény értelmében a helyi közigazgatási hatóságok, az ezeknek alárendelt közintézmények és közszolgálatok kötelessége a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal történő kapcsolattartás során a polgárok anyanyelvhasználatát biztosítani. A törvényes keret elemzése nyilvánvalóvá teszi, hogy a területi közigazgatási egységek szintjén a rendőr-főkapitányságok nem közszolgálatokként működnek.

8. A városi rendőrségnek miért nincs, miért nem lehet saját szóvivője?

A csíkszeredai rendőrségnek azért nincs saját szóvivője, amiért Románia egyetlen megyei jogú városában sem létezik ez a tisztség. Az országban az Országos Rendőr-főkapitányság területi struktúráinak szintjén a kommunikáció a megyei rendőr-főkapitányságok szóvivőinek feladata.

9. Erőszakos halál esetén a rendőrség emberei miért próbálnak nyomást gyakorolni a háziorvosokra, hogy azok állítsanak ki halotti bizonylatot? – Ilyen esetben miért nem a törvényszéki orvost értesítik? Miért engedik meg maguknak a rend őrei, hogy a háziorvosokat rendelési programon kívül zavarják, és miért nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot?

A 459-es törvény, az igazságügyi minisztérium 2000. évi 1134-es eljárási szabályzója és az egészségügyi minisztérium 2000. évi 255-ös szabályzója alapján egy személy vagy újszülött elhunyta esetén a halál beálltát szabadfoglalkozású orvos állapíthatja meg. A halotti bizonylat kibocsátása nem történhet meg a holttest külső vizsgálata nélkül, amelyet orvos végez el. Amennyiben a vizsgálat során a törvény által felsorolt esetek bármelyikét állapítja meg, kötelessége megtagadni a halotti bizonylat kiadását, és kérnie a boncolás elvégzését a halál pontos okának megállapítása érdekében. „A háziorvosnak kötelessége segítséget nyújtani a halál okának megállapításában, és a bizonylat kiadásában a nap 24 órájában, hétvégén is. Nyomós ok hiányában nem utasíthatja el a család kérését” (A halálesetek megállapításának és vizsgálatának tankönyve, George Cristian Curcă, Bukarest, 2008). Pontosítjuk, hogy a rendőrök az elhunytak hozzátartozóinak nevében kérik a háziorvosok segítségét. A 2000. évi 1. számú rendelet értelmében a törvényszéki orvostani intézetek végezhetnek orvosszakértői vizsgálatokat.

10. A közelmúltban szervezésre került egy rendezvény, amely Wass Albert munkásságát helyezte előtérbe. Több romániai bírósági végzés szól arról, hogy Wass Albert már nem tekinthető háborús bűnösnek és nem lehet zaklatni azon személyeket, akik a munkásságáról értekeznek. Az esemény után az egyik 17 éves szervező lányt a rendőrségre hívták ennek az ügynek a tárgyalására. a) Miért volt szükséges mégis az egyik szervezőt behívni a rendőrségre? b) Minden irodalmi esemény után be szokták hívni a szervezőket? c) Ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy: „Nincs baj, de lesz!” – fenyegetésnek tekinthető? d) Az említett lány politikai véleménye miatt került az önök látókörébe? e) Miért nem biztosítottak fordítót a lány számára, vagy miért nem olyan rendőr hallgatta ki, aki tud magyarul?

Az ügyre vonatkozik a Kolozsvári Népbíróság 1946 március 13-i 1. számú határozata, valamint a kolozsvári ítélőtábla 2008. évi 35-ös számú ítélete. A kihallgatások során, ha az érintett ezt kéri, fordítót biztosítanak.

11. Az utóbbi években december 1-jét megelőző napokban fiatalok hívják fel a közvélemény figyelmét plakátok segítségével az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés kiáltványának egyik passzusára, nevezetesen arra, amiben a román nemzet fiai autonómiát ígértek a székelyek számára. A plakátoló fiatalokat minden esetben rendőrautóval szállították el a helyszínről, és egy esetben a Csíki Hírlap fotós munkatársát is elvitték. a) Törvénytelen-e a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának egy passzusát egy plakátra ráírni? b) Mi tette indokolttá a fiatalok rendőrautóval való elszállítását? c) Mi tette indokolttá, hogy több órán keresztül a rendőrségen tartsák a fiatalokat? d) Mi tette indokolttá a sajtó munkatársát elvinni? e) Miért nevezik a rendőrök disznóságnak a kiáltvány fent említett passzusát?

Ahogy ezt önök is tudják, a plakátokat csak erre kijelölt, a helyhatóságok által engedélyezett helyekre lehet kiragasztani.

12.  A március 15-i sajnálatos autóbaleset nyomán milyen intézkedések születtek a rendőrségen belül? Hogy áll az ügynek a kivizsgálása?

A március 15-én történt baleset után a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője belső vizsgálatot rendelt el a csíkszeredai rendőrségnél, ezután a rendőröknek oktatást tartottak az említett eset bemutatásával. Hetente közúti ellenőrzéseket végeznek a rendőrségi alkalmazottak között. A baleset ügycsomója a csíkszeredai ügyészségen van, amelynek a törvényes előírások szerint hatásköre van eljárni az ügyben.

13. A közvélemény szerint a rendőrség és a csendőrség dolgozói külön veszélyességi pótlékot kapnak azért, mert olyan helyen végzik munkájukat, ahol a magyar nemzetiségűek vannak többségben. Igaz a fenti állítás?

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak juttatott bérpótlékokat a törvény határozza meg, és nem egy adott térség nemzetiségi összetétele.

14. Tényleg nem tartják indokoltnak a szokásos heti egyeztetéseket a polgármesteri hivatallal? Jobb, ha elmaradnak, vagy minden egyeztetésre külön kérést kell benyújtanunk ahhoz, hogy folytatódjanak?

Egyértelműen nem hisszük azt, hogy a polgármesteri hivatal és a rendőrség közötti egyeztetések elmaradása jó lenne. Meggyőződésünk, hogy ezek a nyitott, őszinte megbeszélések lehetőséget nyújtanak a közösség problémáinak megismerésére, a törvény által biztosított hatáskörökön belül, minden polgár hasznára.

15. Szeretnénk egy tájékoztatást a kábítószer-fogyasztás mértékéről Csíkszeredában és a Csíki-medencében és az ezzel kapcsolatos jelenségekről (kábítószer-csempészet). Van a rendőrségnek tudomása erről? Megerősítik vagy cáfolják azt, hogy az utóbbi évtizedben Csíkszereda és a Csíki-medence kábítószerpiaccá vált állandó és időszakos fogyasztókkal? Van-e a rendőrségnek tudomása arról, hogy kiskorúakat futárként, drogdílerként használnak fel – megerősítik vagy cáfolják ezt?

Egyes rendőrségi tevékenységek bizalmas jellegűek, de minden olyan jelenséget, amely bűnelkövetéshez vezethet, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság és más különleges ügyosztályok figyelemmel követnek.

16. Van-e tudomása a helyi rendőrségnek az illegális, „fekete” valutaváltásról Csíkszeredában a hivatalos valutaváltó egységeken kívül? Ezt büntetlen előéletű személyek művelik? Amennyiben van tudomásuk ilyen estekről, úgy ítélik meg, hogy ezek megtűrése nem jelent veszélyt egyéb, súlyosabb bűncselekmények kialakulására, szervezett bűnhálózatok megerősödésére? Milyen intézkedéseket tettek ennek megelőzésére?

A pénzügyminisztérium 2012. évi 664-es számú rendelete értelmében a valutaváltók engedélyezése és nyilvántartása a valutaváltási tevékenységet engedélyező bizottság által történik, amely a pénzügyminisztérium székhelyén működik.

17. Létezik-e a kerítés (proxenetizmus) jelensége Csíkszeredában, a Csíki-medencében, amikor anyagi haszonszerzés céljából fiatal nőket, lányokat esetleg kiskorúakat prostitúcióra bujtanak fel, szerveznek be vagy kényszerítenek, akár zsarolással vagy fenyegetéssel, erőszakkal? Ismer a rendőrség ilyen eseteket?  Milyen intézkedéseket tettek, amennyiben létezik ez a jelenség?

Ugyanaz a válasz, mint a 6-os kérdés esetében.

18. Van-e a rendőrség vezetőségének tudomása arról, hogy az  éjszakai járőrszolgálatot teljesítők a szolgálati idő egy részét az állandó kapusszolgálatot tartó intézményeknél, az éjjel-nappali üzletekben, vendéglátóipari egységekben töltik, esetenként meccset nézve? A több mind 20 jelentett rongálásból, amelyeket jellemzően éjszaka, hétvégeken követtek el, hány elkövetőt sikerült azonosítani? Tettek megelőző intézkedéseket (pl. sűrűbb járőrszolgálat az érintett zónákban hétvégeken?) Felelősségre vonták-e, netán büntetésben részesítették-e azokat a járőrszolgálatot teljesítő kollégákat, akiknek a szolgálati ideje alatt történtek az azonosítatlan elkövetőjű rongálások?

A járőrszolgálat időszakában a rendőrök kötelessége más feladataik mellett az állami intézmények és magáncégek őrszolgálatot teljesítő személyzetének ellenőrzése. Téli időszakban és kedvezőtlen időjárás esetén az éjszakai járőrszolgálatot gyalog végző rendőrök 5-10 perces szünetre jogosultak, amely után folytatniuk kell a járőrözést. 2014-ben az önök érdeklődéséig a csíkszeredai rendőrségen hét bejelentést iktattak a polgármesteri hivatal részéről, amely díszfák kitörésére, közúti jelzőtáblák, kerítések és egy ivókút megrongálására vonatkoznak. Ezek többségét a járőrök által nem ellenőrzött utcákban (Taploca, Rét, Zsögödi Nagy Imre) követték el. A csíkszeredai rendőrségen elemezték a helyzetet, és igyekeztek erősíteni a járőrszolgálatot ezekben az utcákban, beleértve a váratlan rajtaütéseket is. Az említett ügyekben van azonosított elkövető, valamint kivizsgálás alatt álló ügycsomó is.

19. Lehetséges, hogy egy feltételezett elkövető ellen a rendőrségen tett feljelentés tartalma „kiszivárogjon” és az illető személy tudomására jusson, hogy aztán a feljelentőt azonosíthassa és fenyegesse a feltételezett elkövető?

A büntetőjogi perrendtartási törvény értelmében a gyanúsított vagy vádlott joga tudni, milyen okból folyik ellene vizsgálat és mi az ügy jogi besorolása. A törvény azt is előírja, hogy a gyanúsított vagy vádlott joga elolvasni az ügyiratot.