Ünnepi hangverseny erdélyi vonatkozású művekből

Amint Werner Gábor karmestertől megtudtuk, mivel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére játsszák hangversenyüket, melyet pénteken Sepsiszentgyörgyön adnak elő, kizárólag magyar műveket választottak. Arra is odafigyeltek, hogy a zeneszerzőknek, illetve műveiknek legyen erdélyi kötődésük. „Mivel ezúttal nemcsak vonós kamarazenekarunk van, hanem fúvósokkal is kiegészültünk, volt bőven, amiből válogatni. Elsősorban erdélyi származású magyar zeneszerzőket választottunk, illetve olyan magyar komponistákat, akik a szerzeményeikben az erdélyi népzenét dolgozták fel.”

Hozzátette, hogy neki is vannak erdélyi gyökerei, sőt mi több, dédapja kántortanítóként Bartók Bélának segédkezett a Barót környéki népzenei gyűjtésénél. Bartóktól az Allegro barbaro és az Este a székelyeknél fog elhangzani.

Legtöbb mű szimfonikus zenekarra íródott, de vonószenekari szerzeményeket is játszanak. „Megemlíteném, hogy ősbemutatót is tartunk, mivel itt fog először elhangzani Borbély Loránd zeneszerző Prelude című műve. Fontos, hogy itt csendüljön fel ez a szerzemény, hiszen Borbély a középfokú zenei tanulmányait éppen a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolában végezte.”
Még Orbán Györgytől adnak elő vonószenekari műveket, ezekből az Udvari táncokat emelte ki a karmester, mivel ez a csíksomlyói Kájoni-kódex gyűjteményben található szerzeményeket dolgoz fel.

A közismert művekből még Kodály Zoltán Marosszéki táncok című szerzeményét említette. Mint Werner kifejtette, annak ellenére, hogy huszadik, illetve huszonegyedik századi művek hangzanak el, mégis egy könnyen befogadható hangversenyre számíthat a közönség, mert a kortárs zeneszerzők szerzeményei is a huszadik század eleji hagyományokhoz kapcsolódnak, kötődnek.

Az alábbi művek hangzanak el:
Bartók Béla: Allegro barbaro, Este a székelyeknél; Orbán György: Udvari táncok, Dolor; Weiner Leó: Szerenád; Borbély Loránd: Prelude, Farkas Ferenc: Kárpáti rapszódia, Erdélyi tánc; Kodály Zoltán: Marosszéki táncok.