„Tavaly vehettük át a megyei önkormányzat finanszírozásával készült előtanulmányokat, a tervek elkészítésére viszont már nem sikerült pályázni” – számolt be az eddigi lépésekről Fülöp Kinga. Csíkszentimre alpolgármestere elmondta, a Henter-kúria felújításával kapcsolatos tervek végül is meglettek, a dokumentáció összeállításának értéke eléri a 20 ezer eurót. Ezt saját költségvetéséből fizeti az önkormányzat. „Épp időben készült el a terv, hiszen azt le is kell adjuk a Norvég Alap által kiírt pályázatra. A teljes restaurálásra és funkcióba helyezésre kérünk forrásokat, a pályázat értéke meghaladja az egymillió eurót” – részletezte a községvezető.

A helyi értékeket hasznosító funkciót kapna a kúria

Az alpolgármestertől megtudtuk, hatszáz kérdőíves kutatás előzte meg a helyi értéktár összeállítását. „Így pontosan tudjuk, melyek azok a helyi mesterségek, tevékenységek, amelyeket be tudjuk építeni a kúriának a működésébe” – emelte ki Fülöp. Mint kiderült, a községben a legelterjedtebbek többek között az olyan női mesterségek, mint a szövés, fonás, varrás; a férfi mesterségek közül pedig a fa megmunkálásával kapcsolatos szakmák, a kovácsmunkák, illetve az ostor- és kemencekészítés.

„Az elképzelésünk, hogy ezeket a tevékenységeket élő műhelyekben és múzeumpedagógiai foglalkozások során mutatnák be” – említette az alpolgármester. Ezenkívül lehetőség adódna a barokk építészeti stílus tanulmányozására, képzőművészeti kiállításokra, egy termet pedig a Henter-család emlékének szentelnének. Az elképzelések szerint hosszú távon egy művész alkotótábort is létrehoznának. A restauráláson átesett épület pincéjében sonka- és sajtérlelő központot létesítenének. Szintén a tervekhez tartozik, hogy a kertben gyümölcsöst hoznának létre, amely inkább tankertként működne. Így az iskolások már korán megtanulnák, hogyan kell gondozni a gyümölcsfákat. Ugyanakkor az udvart is régi formájában állítanák vissza, azzal a barokk kúttal, ami korábban is létezett. „A kapu is fontos, a környéken egyedüli eredeti állapotában megmaradt barokk kapuról van szó. Ennek is elvégeznénk a teljes restaurálását” – nyomatékosított az elöljáró.

Ha nem most, akkor jövőre

A projekt értéke egymillió eurón felül van, ez magába foglalja a berendezéseket is – tájékoztatott Fülöp. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a pályázatuk. „Remélem, jó pontszámot fogunk elérni. Egyetlen dolognak nem tudtunk megfelelni, norvég partnerre nem találtunk. Legalább százötven levelet küldtünk ennek érdekében, de egyetlen pozitív választ sem kaptunk. Így veszítünk 7-8 pontot” – mondta Fülöp. Hozzátette, ha sikertelen lesz ez a pályázat, akkor is van még esély a restaurálásra, hiszen jövőre megnyílnak az uniós strukturális alapok. „Kész tervvel rendelkezve könnyebben tudunk majd forráshoz jutni” – szögezte le a községvezető.

Gyűjtést is szerveznek

A csíkszentimrei önkormányzat egyébként nem vetette el azt az ötletet sem, hogy a helyi Népfőiskola Egyesület is elkezdje a gyűjtést  aHenter-kúria megmentésére. Az így begyűlt összeget a kapu restaurálására fordítanák.

Mi is az a Norvég Alap?

Az EGT Alap és a Norvég Alap Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint donor országok által létrehozott finanszírozási mechanizmus. A donor országok az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, azonban nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek következtében nem járulnak hozzá pénzügyileg az EU közös politikáihoz, viszont az Európai Gazdasági Térség országai közti különbségek kiegyenlítését a szolidaritás jegyében e külön támogatási alapokkal segítik. Az EGT és Norvég Alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor országok és a kedvezményezett országok között. Tételesen az EGT Alap keretében a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez a norvég, izlandi, liechtensteini szervezetekkel való együttműködés, tapasztalatcsere, tudástranszfer egyaránt hozzájárulhat. A Norvég Alap keretében a partnerség norvég intézményekkel, szervezetekkel való közös kezdeményezések révén valósulhat meg. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, köztük Románia. Az EGT Alap keretében e tizenkét országon kívül továbbá támogatásban részesül Görögország, Spanyolország és Portugália is.