Több lábon áll a Csíkcsicsói Közbirtokosság

A Csíkcsicsói Közbirtokosságtól 3570 hektárt államosítottak, mostanig 3385 hektárt kaptak vissza.
Ebből 600 hektárra nincs birtoklevelük, de használják. „2010-ben kaptunk egy tulajdonba
helyezési lapot, de azóta sem történt semmi. Emiatt megbüntetett a mezőgazdasági kifizetési
ügynökség (APIA), mert csökkent a terület mérete. A faluban a területek visszamérése körül voltak,  vannak problémák, nagy volt annak idején az összevisszaság”­ – mondta Kósa Imre, a közbirtokosság
elnöke.

A megalakuláskor a tagok jogonként 15 lejt pótoltak, hogy a közbirtokosság el tudja kezdeni működését. Az erdők nagy részét az alakuláskor adták nekik vissza – 1939 hektárt. 2005-ben a 247­-es számú törvény nyomán visszakaptak további erdős és legelős területeket. Mivel fokozatosan kapták vissza az erdős területeket is, három üzemtervük van. A területek nagy része az Olt folyó és a Hargita-hegység gerince között van, majdnem a Tolvajosi-átjárótól a Szeges-patakáig. A 18-as számú törvénnyel a szentegyháziak visszakértek 158 hektár erdőt az államtól, és ezt a csicsói területből adták, a Láznak nevezett részről. Ehelyett kapott a közbirtokosság 158 hektárt a Csicsói Hargitán az antennák mögötti részen. Az elnök szerint ez egy olyan rész, amelyet a csicsóiak nehezen tudnak megközelíteni. A csicsói közbirtokosság területei határosak a szentegyházi, madéfalvi és a csíksomlyói területekkel.

„Azt szeretnénk, hogy a területek kerüljenek vissza. Többször írtunk a polgármesteri hivatalnak is
levelet. Azt kell visszaadják, ami papíron van, ami jár, az kellene. Sem több, sem kevesebb. Az az érdekes, hogy arra a területre, amit használunk, de nem a miénk, adót fizetünk. Az APIA-­tól is kaptunk büntetéseket, mert 2008-­ban, az első évben megmutatta a földosztó bizottság, hogy ez a bizonyos legelő a közbirtokosságé, és arra az akkori vezetőség igényelt támogatást. De aztán hol itt, hol ott mértek ki egy-­egy hektárt az egyéneknek belőle. Most 1200 hektár legelőnk van, ebből 600 hektárra tudunk kérni területalapú támogatást. A többi vagy be van erdősödve, vagy még nincs kitakarítva.” A legelőtakarítást helybéli napszámosokkal végeztetik, 2012-­ben például százezer lejt fizettek a napszámosoknak. A Kossuth-sziklánál tűzesetük is volt, mintegy hét hektár területet sikerült visszaültetni.

A csicsói közbirtokosságnál 7838 jog és jelenleg 760 tag van. Közülük 475 személy lakik a faluban.
A gyűlések előtti hosszas sorban állást elkerülendő, készíttettek egy beléptető rendszert, amellyel
gyorsabban regisztrálhatnak a tagok a gyűlés megkezdése előtt, ugyanakkor pontosan nyomon
követhető, hogy hány jog van „jelen”, hány felhatalmazás van stb. „Gond volt, hogy másfél­-egy
órát kellett várjanak a tagok, amíg bejutottak a terembe. Egyes napirendi pontoknál a szavazás joghoz vannak kötve, kell a fele plusz egy. Most van egy beléptető rendszerünk, egy beléptető kártya, hátoldalán egy kóddal és negyedóra alatt bent van mindenki a teremben. A rendszer mutatja, ki mikor lépett be, a jogok számát, a felhatalmazásokat. Erre szükség volt, hogy tegyük rendbe a dolgokat, mert azelőtt olyan gyűlések voltak, hogy éppen verekedések nem történtek, de még ügyvédet is hoztak.”

Az öttagú vezetőtanácsot háromévente választják, a jelenlegi 2013­-tól működik. Mellettük
működik még a háromtagú cenzorbizottság. A Csicsói Közbirtokosságnál ritkán adnak el jogokat. A legtöbben egy és öt hektár közötti területtel rendelkeznek. A legtöbb, amivel egy tag rendelkezik, 72 jog, 32 hektár. „A legkisebb tíz ár. Itt ötven ár egy jog. A régi hold 56 ár volt, így volt a telekkönyvben. A jog csak közgyűlésen jog. Terület után fizetünk adót, terület után kapják a járandóságot. Amikor nem volt pénzvilág, akkor jog volt. Itt 2002 óta kapnak osztalékot a tagok.” A tagoknak 200 lej jár egy hektár után az utóbbi években osztalékként. Azelőtt 160 lejt kaptak, de volt olyan is, amikor több fát vágtak ki, akkor is 200 lejt adtak. Évente a közbirtokosság üzemterv szerint 7800 köbmétert vághat ki, de ezt a mennyiséget nem szokták kitermelni. Mivel nincs bevezetve a gáz a faluba, a tagok igényelnek tűzifát, tizenöt százalékuk ezt kér pénz helyett.

A közbirtokosság 2009-­ben létrehozott egy céget. „Akárhogy is volt, a közbirtokosság a
közgyűléseken kijelölt utat követte 2002 óta. Visszakaptunk egy kőbányát, létrehoztuk a céget,
2011­-ben gépeket vásároltunk, kiváltottuk a kitermelési engedélyt és beindítottuk a bányát. Elő tudjuk
állítani a kockakövet, a tört követ, ha van rá kereslet. A temetőben lekockaköveztük a járdát,
tavaly a templom körül is, vásároltunk kőhasító gépet. Keveset értékesítettünk mostanig.
Jönnek, hogy vennének követ, de itt nem úgy van, mint egy magáncégnél, hogy odaadjuk, s majd
fizeti. A követ, amikor viszik, ki kell fizessék. Akik itt a környéken ilyen jellegű pályázatokat
nyertek, mind megkerestek, de ilyen kifizetési feltételekkel nem akarták elvinni. De van nekünk is
kinnlevőségünk, ebből tanultunk. Mert nem a vezetőtanácsé a közbirtokosság, hanem a tagoké” – fejtette ki az elnök.

Sípályák Hargitafürdőn

A másik, még a megalakuláskor megfogalmazódott terv az volt, hogy a közbirtokosság
működtessen sípályát. „2011-­ben vettük vissza a sípályákat. Mert a bérlők nem fizettek, nem is
fejlesztettek semmit, s ha havazott, akkor két hétig lehetett sízni, ennyi volt a szezon.” Az elnök elmondása szerint Hargitafürdőn sok területet kimértek a Csicsói Közbirtokosság területeiből magánszemélyeknek. Például a magyar sípályaként emlegetett 18 hektárt „bizonyos ügyeskedőknek”. Kevés csicsóinak van ott hétvégi háza, azt szeretnék elérni, hogy a közbirtokossági tagoknak tudjanak kimérni ott területeket, hogy hétvégi házakat építhessenek oda. „A 26 hektárról, amit a megyésítéskor kiszakítottak Hargitafürdőn, hogy növeljék a területeket, hogy Csíkszereda legyen a megyeszékhely, felmentek majdnem ötven hektárra. Alig tudtuk visszaszorítani. Hargitafürdőn a csicsóiaké mint terület. Meg tudtuk oldani azt, hogy a hargitafürdői sípályák olyan szinten össze vannak kötve, hogy sílécen a síző el tud jutni a Csipike-­pályától a Kossuth-­pályáig és vissza. Ennek van folyamatban a modernizálása, szeretnénk, hogy már december elejétől lehessen használni. A víz- és hóágyúrendszer ki lesz építve. Eddig csak akkor tudták elindítani, ha havazott. A Csicsói Közbirtokosság büszke lehet, hogy van egy ilyen része Hargitafürdőn.”

Az elnök úgy véli, több lábra kell helyezkedni, mert a fa is elfogyhat egyszer. Ezért foglalkoznak több mindennel, köztük a bánya és sípályák működtetésével. 2006-­ban székhelyet vásároltak harminc áras területtel, a volt kollektívraktárt, az épület felét felújították, 2008­-ban a tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki. Itt szokták elszállásolni a testvértelepülésekről érkezőket. Hamarosan engedélyt váltanak ki, hogy panzióként működtessék.

A közbirtokosság támogatja az egyházat, segítették a ravatalozó kibővítésében, a templom ablakainak kicserélését is jelentős összeggel támogatták. De segítik a tűzoltókat, a fúvószenekart, támogatják a falunapokat, lovas napokat, minden nagyobb rendezvényt. A tűzoltóknak ruhát vásároltak, a zenekarnak ruhát készíttettek, hangszereket vásároltak. Ha kiépül a vezetékes vízhálózat a faluban, a tagok bizonyos összeget igényelhetnek a közbirtokosságtól, amennyiben csatlakozni szeretnének a hálózatra. „Leglényegesebb, hogy a közösséget lehessen segíteni hasznos dolgokkal” ­ – összegzett az elnök.

A falu hangja:
Csicsóban több személyt kérdeztünk arról, hogy mi a véleménye a helyi közbirtokosságról. Noha egyikük sem vállalta nevét, mindannyian véleményt mondtak. Mint egyikük említette, habár tag, nem szokott gyűlésbe járni, annak viszont örül, hogy az osztalékot mindig időben kiadják. Egy hölgy a következőképpen fogalmazott: „Erőst nem törődök én. Gyűlésbe nem járok. Van jog, de kicsi, mert négyen voltak a férjemék testvérek, s az a kicsi jog is jobban feloszlott.” Kritikus hangot ütött meg egy helybéli, igaz, nem volt hajlandó alátámasztani mondandóját. Mint fogalmazott, „mindenki karja maga felé hajlik”, jelentsen ez bármit is. Mások szerint viszont megfelelően tevékenykednek: „hidat építettek, jól működnek, egyebet nem tudok mondani”. A településre nemrég kiköltözött illető – aki ugyan nem tag – szerint megfelelően tevékenykednek.