Terítéken a kortárs magyar irodalom

Házigazdaként Ferenczes István köszöntötte Kassay L. Pétert, a gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjét, valamint Egyed Péter filozófust, költő, írót, a kötet szerkesztőjét.

Kassay Péter az Alkotóközpont egyik fő céljának tekinti, hogy megkeressék a lokális művészet helyét a globálisban, mind a képzőművészet, mind az irodalom terén. Mint elmondta, a központ élete 1974-ben indult, egy akkor teljesen leromlott állapotban lévő kastélyban és kolostorban, mára pedig a megyei tanács által fenntartott intézménnyé vált, ahol évente több mint száz programot szerveznek. Évente öt-hat képzőművészeti alkotótábort, kétévente írótalálkozót szerveznek.

Egyed Péter kiemelte, hogy 2005-ben fogalmazódott meg ismételten az igény több éves szünet után a gyergyószárhegyi írótalálkozó megszervezése iránt, ami egy olyan független helyet képviselt, ahová mindenki elkötelezettség nélkül elmehetett.

A könyv bemutatóján, amely tizenkét szerzőnek a szerkesztett előadásait tartalmazza, Egyed Péter köszönetet mondott Lövétei Lázár Lászlónak, a Székelyföld főszerkesztőjének, aki a kötetben foglalt anyagok nagy részét részletekben leközölte a Székelyföld folyóirat számaiban.

Egyed Péter bemutatójában kitért arra is, hogy az első, 1980-as írótanácskozás után a résztvevőknek meggyűlt a baja a román titkosrendőrséggel, így a rendszerváltásig nem is volt lehetőség újabb találkozó megszervezésére. 1990-ben Gyergyószentmiklóson az írók ismét találkozhattak, majd tíz év szünet után 2000-ben a gyergyószárhegyi kastélyban tartottak találkozót, majd a rá következő évben Hargitafürdőn megszületett az Erdélyi Magyar Írók Ligája. 2006 óta kétévente megrendezik az írótalálkozót.

„A magyar és az erdélyi magyar irodalom kapcsán felmerül a kérdés, hogy az írók a közösségüket is képviselik írásműveikben, vagy csak a magyar nyelvet és annak lehetőségeit” – hangsúlyozta Egyed Péter, aki azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hagyományos papír alapú írás mellett az e-könyv és a hangoskönyv is fő szempontja volt az irodalom helyzeti elemzésének. „Az erdélyi irodalom jóval gazdagabb, mint amit mi alkalmasint képviselünk belőle” – summázta a kötet szerkesztője.