Székelyföld védelmére törekedtek

A házigazda szerepében Bíró József, az Eurokultúra Egyesület elnöke köszöntötte a történelem iránt érdeklődőket, felkérve Demeter Lászlót, a Tortoma Kiadó igazgatóját, hogy ismertesse az elmúlt évek friss terméseit. A kiadó igazgatója elmondta, hogy évente 10-15 könyvet jelentetnek meg Baróton, ezek többsége bizonyos évfordulókhoz kötődnek.

Szabó József János hadtörténésznek eddig tizenhárom könyve jelent meg, közülük kilenc kötet a Székelyföldhöz kapcsolódik. Beszámolója szerint 1996-ban kezdte el végigjárni az Árpád-vonalat, kutatásainak eredményeit 2002-ben jelentette meg könyv formájában. A szerző rámutatott arra, hogy a 19. század utolsó éveitől kezdve a bizalmatlanság kölcsönös volt a magyarok és a románok között. A második világháborúban a vetélkedés Erdélyért nem ért véget, a magyar revíziós politika ugyanazon az oldalon kereste saját igazságát, amelyik oldalon Románia is, a fasiszta Németország oldalán.

Szabó József János közel kétszáz oldalas könyvében a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelmére való felkészítését mutatja be. Levéltári kutatásai is alátámasztották, hogy 1943-tól már nem az Árpád-vonal volt a fontos, hanem a magyar hadvezetés készült arra, hogy Románia fegyvert fog fordítani, és meg kell védeni a Székelyföldet. Ennek érdekében Székelyföldet körkörösen megerődítették. ’43-ban az volt a cél, hogy hadi állásokat építsenek és addig védekezzenek, amíg az angolok meg nem érkeznek, ez viszont nem következett be. Az előadást vetített térképekkel és korabeli fotókkal tették szemléletesebbé.