Sokasodó vadkárok Alcsíkon

Mostanig nem igazán jelentettek vadkárt Csíkszentkirályon, idén ez másként van – fogalmazott Böjte József. A község alpolgármestere elmondta, május végén kezdték jelezni a gazdák, hogy megjelentek a vaddisznók a területeiken. „A Tiva-pataki részen garázdálkodnak inkább, a pityókát túrják ki. Esetenként egészen a temetőig bejönnek, ami már elég közel van a főúthoz” – részletezte az elöljáró.

Tájékoztatása szerint eddig tizenkét kártérítési dokumentációt állítottak össze, az érintett terület meghaladja a két hektárt. Mint kifejtette, vannak olyan parcellák, ahol harmincszázalékos kárt állapítottak meg, bizonyos részeken ez az arány a 95 százalékot is elérte.

Az alpolgármester kihangsúlyozta, a gond az, hogy a vadkárok problémakörét szabályozó kormányhatározat nem írja le egyértelműen, hogy kinek mi a kötelessége azok megelőzésében. „Bonyolult kérdés, hogy ki mit kell tegyen. A törvény azt írja, mindenki meg kell védje a területét. Ám azt már nem részletezi, hogy például a gazdának konkrétan mit is kell tennie” – nyomatékosított a községvezető. Véleménye szerint így teljesen a vadkárok megtérítésével megbízott intézmények, vadászegyesületek jóindulatán múlik, elfogadják-e, hogy a gazda mindent megtett a kármegelőzésért.

Vadkár van, térítés nincs?

„Nagyon összetett az ügy, mert a 2006/407-es kormányhatározat az államnak, a vadásztársulatnak és a területtulajdonosoknak is kötelezettségeket szab meg” – nyilatkozta kérdésünkre Virág Attila, a Kakukk Tulajdonosi Társulás elnöke. Az általa vezetett egyesületet hat erdővidéki, továbbá Alcsík összes, illetve Felcsík mintegy fél tucatnyi közbirtokossága hozta létre, ehhez néhány önkormányzat és magánszemély is társult. Összesen 62 700 hektár vadászterület felett rendelkezik.

Az illetékes kifejtette, a jelenlegi állás szerint a medve által okozott károkat, mivel védett állatnak számít, az államnak kellene megtérítenie, ám például a vaddisznók esetében már annak a vadászegyesületnek kellene fizetnie, amelyik ügykezelésében van az érintett terület. „Tavaly Szentimre és Szentsimon környékéről mintegy harminc kártérítési dokumentációt tettünk le a brassói erdészeti felügyelőséghez medve okozta vadkárok miatt. Mindegyiket visszautasították, azzal az indokkal, hogy az iratok nem voltak megfelelően kitöltve. Pedig szakemberek írták meg azokat” – ecsetelte az illetékes hatóságok által tanúsított magatartást a társulás elnöke. Hozzátette, nem túl derűlátó aCsíkszentkirályon idén történtekkel kapcsolatban, meglátása szerint ezúttal sem fognak kártérítést fizetni a gazdáknak.

Virág megjegyezte, a vadkárok mérséklése érdekében a társulat nyolc kilométer hosszú napelemes villanypásztor megvásárlására pályázott sikeresen. „Lássuk, mennyire lesz hatékony ez a megoldás” – mondta végezetül az illetékes.

Bencze: speciális helyzet az alcsíki

Tudunk az alcsíki vadkárokról, az embereink folyamatosan terepen vannak a vidéken – számolt be Bencze István. A Csíkszeredai Sporthorgász és Vadásztársulat vezetője elmondta, igencsak sajátos helyzetről van szó ebben az esetben, hiszen Barót és Magyarhermány is hasonló problémákkal küzd. A Dél-Hargita gerincén ugyanis a tavalyi jó makktermés összegyűjtötte a vadat, ott kiteleltette, az élelem fogytán pedig a medvék és a vaddisznók is a termőföldeket vették célba.

„Az embereink minden este kint vannak a mezőkön. Lövöldözünk, próbáljuk elijeszteni a vadakat, ám csak mi magunkra ezt nem tudjuk megoldani” – jelentette ki Bencze. Elmondása szerint maguk a gazdák is kellene valamit tegyenek területeik védelme érdekében, hiszen vannak jól bevált módszerek a vadak elzavarására. Sőt, a törvény is előírja, hogy cselekedniük kellene, ám legtöbb esetben ezt elfelejtik.

„A Csíkszentkirályon történtekkel kapcsolatban azzal is vádoltak minket, hogy etetjük az állatokat az erdőn, ezért jönnek be a mezőkre. Ez nevetséges, hiszen éppen azért etetjük őket, hogy ne jöjjenek le onnan” – részletezte az illetékes. Kihangsúlyozta, a szentkirályi kártérítési dossziékat a brassói erdészeti hivatal kell láttamozza, ott döntik majd el, kell-e fizetnie a területet adminisztráló vadászegyesületnek vagy sem. Ezt követően a vadászegyesület vagy aláveti magát a határozatnak, vagy megtámadja azt a bíróságon.